Így kaphatnak emelt összegű családi pótlékot azok, akinek egyetemista gyerekük van

Ha a családban van legalább egy tanköteles korban lévő gyerek, akkor igényelhető a magasabb összegű családi pótlék.

A jogszabály szerint a családi pótlék a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyerek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. (sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23.) életévét.

Ezek alapján az egyetemisták és főiskolások után már nem jár családi pótlék. Azonban egy felsőoktatásban tanuló továbbra is eltartottnak minősül, ezért, ha vannak kisebb testvéreitek, a szüleitek igényelhetnek utánuk magasabb összegű családi pótlékot.

Ennek az összegét legfeljebb két hónapra visszamenőleg is igényelhetitek, viszont csak szeptember végéig, amihez a hallgatói jogviszonyotok igazolására van szükség.

Mennyi az annyi?

Egy kétgyermekes családnál például, ha a nagyobbik már leérettségizett és egyetemen vagy főiskolán tanul tovább, akkor nem az egy gyerek után járó után járó 12200 forint családi pótlékot, hanem a kétgyermekesek után gyerekenként járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.