Mekkora iskolakezdési támogatást kapnak az államtól a családok a környező országokban?

Hiába kerül gyerekenként minimum 40 ezerbe a tanévkezdés, de Magyarországon a családoknak magabírónak kell lenniük, így az állam csak annyit segít, hogy néhány nappal korábban utalják a szeptemberi családi pótlékot, amelynek összege 2008 óta változatlan. Megnéztük a környező országokban mekkora iskolakezdési támogatást kapnak a szülők.

Szeptember 2-án kezdődik a 2024/2025-ös tanév, így a korábbi évekhez hasonlóan augusztus 23-án utalják a szeptemberi családi pótlékot. Igaz, az összeg nem túl sok, hiszen koronavírus, háború, rezsiválság, infláció ide vagy oda, 2008 óta ugyanannyit kapnak a gyerekek után a családok. Vagyis
  • 1 gyerekre: 12200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13 700 Ft)
  • 2 gyerekre: 13300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerekre: 16000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20300 Ft

Ha hozzászámoljuk a gyerekek után járó adókedvezményt, ami nettóban egy- illetve két gyerek esetében plusz 10 ezer forintot jelent, akkor sem éri el a szlovák vagy a román szintet. És akkor még nem beszéltünk arról a plusz százezer forintról, amit a magyar államtól a határon túli gyerekek kapnak.

Itthon a családok az önkormányzatoktól vagy a civil szervezetektől kapnak segítséget a tanévkezdéshez, általában 10- 20 ezer forintos összegben, ehhez képest a környező országokban ezen felül egyszeri plusz összeg vagy pedig tanszertámogatás jár az iskolások szüleinek.

Ausztria

Ausztriában a családi pótlék mellett a 6-15 éves gyerekek szülei iskolakezdési támogatást is kapnak, amelynek összegét 2024-ben gyerekenként 100 euróról 116,1 euróra (kb. 46 ezer forint) emelték, amit a szokásos havi családi pótlékkal együtt utalnak a bankszámlára – írja az ausztriaimagyarok.info.

Az osztrák családi pótlékkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az összege a gyerek életkorával nő, és a Kinderabsetzbetraggal, vagyis a gyerekenkénti adókedvezménnyel együtt az összege a következő:

  • 3 éves korig 200,1 euró (kb. 80 ezer forint)
  • 3 éves kortól 209,3 euró (kb 84 ezer forint)
  • 10 éves kortól 232 euró (kb. 92 ezer forint)
  • 19 éves kortól (kb. 104 ezer forint)

Természetesen a többgyerekes családok Ausztriában is magasabb összegű családi pótlékot kapnak. Egy 2 gyerekes család esetében például gyerekenként havonta ezen felül 8,20 euró jár, ha pedig 3 gyereket nevel a család, akkor pluszban 20,20 euró/gyerek összeget utalnak nekik.

Érdemes megjegyezni, hogy Ausztriában a családi pótlékot a gyerek 19 éves koráig igényelhetik a szülők. Azonban, ha a fiatal továbbtanul akár a szakképzésben, akár a felsőoktatásban egyetemen, 24 éves koráig kaphatja az ellátást.

Szlovákia

Ausztriához képest Szlovákiában kevesebb támogatást kapnak a családok az iskolakezdés előtt, de például ha a gyerek most kezdi az elsőt, akkor az alap családi pótlékon felül 110 eurónyi (kb. 44 ezer forint) egyszeri családipótlék-kiegészítést kap szeptemberben, amit tanszerekre kell költeni.

Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy Szlovákiában a családi pótlék minden gyerek után 60 euró (kb. 24 ezer forint), ami a hazai összeg közel duplája, és akkor nem beszéltünk az adóbónuszról.

Ráadásul Magyarországgal ellentétben, a 25 év alatti egyetemisták, főiskolások is jogosultak a családi pótlékra.

A magyar-iskola.sk szerint nagy segítség a családoknak, hogy Szlovákiában ingyen ebédet kapnak a nagycsoportos ovisok, az alapiskolások (1-9. évfolyam), a kisgimisek, és azok a tanulók is, akik 8. osztályból felvételiztek, és a 9. helyett első évfolyamban középiskolában tanulnak.

Románia

Szlovákiához hasonlóan Romániában is tanszertámogatást kapnak a családok, azonban az 500 lejes kártya csak egy bizonyos jövedelemszint alatt jár, és ráaádásul úgy kell külön igényelni. Viszont a gyereknevelési pótlék, vagy más néven gyerekpénz, ami a Maszol.ro portál beszámolója alapján idén 36 lejjel nőtt, így havonta a gyerek 18 éves koráig 292 lejt (kb. 23 ezer forint) kapnak a családok.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.