Mekkora iskolakezdési támogatást kapnak az államtól a családok a környező országokban?

Hiába kerül gyerekenként minimum 40 ezerbe a tanévkezdés, de Magyarországon a családoknak magabírónak kell lenniük, így az állam csak annyit segít, hogy néhány nappal korábban utalják a szeptemberi családi pótlékot, amelynek összege 2008 óta változatlan. Megnéztük a környező országokban mekkora iskolakezdési támogatást kapnak a szülők.

Szeptember 2-án kezdődik a

2024/2025-ös tanév

, így a korábbi évekhez hasonlóan augusztus 23-án utalják a szeptemberi családi pótlékot. Igaz, az összeg nem túl sok, hiszen koronavírus, háború, rezsiválság, infláció ide vagy oda, 2008 óta ugyanannyit kapnak a gyerekek után a családok. Vagyis

  • 1 gyerekre: 12200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13 700 Ft)
  • 2 gyerekre: 13300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerekre: 16000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20300 Ft

Ha hozzászámoljuk a gyerekek után járó adókedvezményt, ami nettóban egy- illetve két gyerek esetében plusz 10 ezer forintot jelent, akkor sem éri el a szlovák vagy a román szintet. És akkor még nem beszéltünk arról a plusz százezer forintról, amit a magyar államtól a határon túli gyerekek kapnak.

Itthon a családok az önkormányzatoktól vagy a civil szervezetektől kapnak segítséget a tanévkezdéshez, általában 10- 20 ezer forintos összegben, ehhez képest a környező országokban ezen felül egyszeri plusz összeg vagy pedig tanszertámogatás jár az iskolások szüleinek.

Ausztria

Ausztriában a családi pótlék mellett a 6-15 éves gyerekek szülei iskolakezdési támogatást is kapnak, amelynek összegét 2024-ben gyerekenként 100 euróról 116,1 euróra (kb. 46 ezer forint) emelték, amit a szokásos havi családi pótlékkal együtt utalnak a bankszámlára – írja az ausztriaimagyarok.info.

Az osztrák családi pótlékkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az összege a gyerek életkorával nő, és a Kinderabsetzbetraggal, vagyis a gyerekenkénti adókedvezménnyel együtt az összege a következő:

  • 3 éves korig 200,1 euró (kb. 80 ezer forint)
  • 3 éves kortól 209,3 euró (kb 84 ezer forint)
  • 10 éves kortól 232 euró (kb. 92 ezer forint)
  • 19 éves kortól (kb. 104 ezer forint)

Természetesen a többgyerekes családok Ausztriában is magasabb összegű családi pótlékot kapnak. Egy 2 gyerekes család esetében például gyerekenként havonta ezen felül 8,20 euró jár, ha pedig 3 gyereket nevel a család, akkor pluszban 20,20 euró/gyerek összeget utalnak nekik.

Érdemes megjegyezni, hogy Ausztriában a családi pótlékot a gyerek 19 éves koráig igényelhetik a szülők. Azonban, ha a fiatal továbbtanul akár a szakképzésben, akár a felsőoktatásban egyetemen, 24 éves koráig kaphatja az ellátást.

Szlovákia

Ausztriához képest Szlovákiában kevesebb támogatást kapnak a családok az iskolakezdés előtt, de például ha a gyerek most kezdi az elsőt, akkor az alap családi pótlékon felül 110 eurónyi (kb. 44 ezer forint) egyszeri családipótlék-kiegészítést kap szeptemberben, amit tanszerekre kell költeni.

Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy Szlovákiában a családi pótlék minden gyerek után 60 euró (kb. 24 ezer forint), ami a hazai összeg közel duplája, és akkor nem beszéltünk az adóbónuszról.

Ráadásul Magyarországgal ellentétben, a 25 év alatti egyetemisták, főiskolások is jogosultak a családi pótlékra.

A magyar-iskola.sk szerint nagy segítség a családoknak, hogy Szlovákiában ingyen ebédet kapnak a nagycsoportos ovisok, az alapiskolások (1-9. évfolyam), a kisgimisek, és azok a tanulók is, akik 8. osztályból felvételiztek, és a 9. helyett első évfolyamban középiskolában tanulnak.

Románia

Szlovákiához hasonlóan Romániában is tanszertámogatást kapnak a családok, azonban az 500 lejes kártya csak egy bizonyos jövedelemszint alatt jár, és ráaádásul úgy kell külön igényelni. Viszont a gyereknevelési pótlék, vagy más néven gyerekpénz, ami a Maszol.ro portál beszámolója alapján idén 36 lejjel nőtt, így havonta a gyerek 18 éves koráig 292 lejt (kb. 23 ezer forint) kapnak a családok.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.