Terjed a berlini klubkultúra: egyre több szórakozóhelyen tiltják a fényképezést

„Egy fénykép készítésével tönkreteszed a pillanatot, még akkor is, ha dokumentálod.”

A híres Berghain német techno klub világszerte ismert szigorú szabályairól. Eseményeiről szinte lehetetlen képeket vagy felvételeket találni az interneten. Ennek oka, hogy a szórakozóhely a látogatóit már az ajtóban figyelmezteti arra, hogy bármilyen felvétel készítése szigorúan tilos. A szabályok betartása érdekében a személyzet matricával ragasztja le a telefonok kameráit – írja a The New York Times.

Bár elsőre erős túlzásnak tűnhet ez a gyakorlat, a berlini klubokban ez mára már bevett gyakorlattá vált. Több elismert hely, köztük a londoni Fabric és az amszterdami Radio is már hasonló „matricaszabályt” vezetett be az elmúlt években.

„Ez egyfajta kulturális változás elmozdulás a figyelemelterelés nélküli élmények felé”

- fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos véleményét Téa Abashidze, egy techno klub alapítója Brooklynban, ahol már 2019 óta leragasztják a látogatóik kameráit.

 

Gordon Welters, The New York Times

A szórakozóhelyek vezetői szerint a szabályaik növekvő népszerűsége tükrözi Berlin szellemiségének az elismerését. Ezt mi sem igazolná jobban, mint az a tény, hogy a berlini klubélet az elmúlt évtizedekben egyre professzionálisabbá vált.

A Berghain és a Tresor a város legnagyobb turisztikai vonzereje lett. Egy 2019-es tanulmány szerint a berlini klubokba érkező látogatók mintegy 1,7 milliárd dollárral járultak hozzá a város gazdaságához.

Matthias Pasdzierny, a Berlini Művészeti Egyetem zenetudományi professzora elmondta, hogy a fotótilalmak lehetővé tették a klubok számára, hogy "hatalmat és ellenőrzést" gyakoroljanak imázsuk felett.

"Minél kevesebb fotó van valamiről, annál izgalmasabbá válik"

- mondta a professzor, aki szerint nagyon okos ez a fajta marketing.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.