Terjed a berlini klubkultúra: egyre több szórakozóhelyen tiltják a fényképezést

„Egy fénykép készítésével tönkreteszed a pillanatot, még akkor is, ha dokumentálod.”

A híres Berghain német techno klub világszerte ismert szigorú szabályairól. Eseményeiről szinte lehetetlen képeket vagy felvételeket találni az interneten. Ennek oka, hogy a szórakozóhely a látogatóit már az ajtóban figyelmezteti arra, hogy bármilyen felvétel készítése szigorúan tilos. A szabályok betartása érdekében a személyzet matricával ragasztja le a telefonok kameráit – írja a The New York Times.

Bár elsőre erős túlzásnak tűnhet ez a gyakorlat, a berlini klubokban ez mára már bevett gyakorlattá vált. Több elismert hely, köztük a londoni Fabric és az amszterdami Radio is már hasonló „matricaszabályt” vezetett be az elmúlt években.

„Ez egyfajta kulturális változás elmozdulás a figyelemelterelés nélküli élmények felé”

- fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos véleményét Téa Abashidze, egy techno klub alapítója Brooklynban, ahol már 2019 óta leragasztják a látogatóik kameráit.

 

Gordon Welters, The New York Times

A szórakozóhelyek vezetői szerint a szabályaik növekvő népszerűsége tükrözi Berlin szellemiségének az elismerését. Ezt mi sem igazolná jobban, mint az a tény, hogy a berlini klubélet az elmúlt évtizedekben egyre professzionálisabbá vált.

A Berghain és a Tresor a város legnagyobb turisztikai vonzereje lett. Egy 2019-es tanulmány szerint a berlini klubokba érkező látogatók mintegy 1,7 milliárd dollárral járultak hozzá a város gazdaságához.

Matthias Pasdzierny, a Berlini Művészeti Egyetem zenetudományi professzora elmondta, hogy a fotótilalmak lehetővé tették a klubok számára, hogy "hatalmat és ellenőrzést" gyakoroljanak imázsuk felett.

"Minél kevesebb fotó van valamiről, annál izgalmasabbá válik"

- mondta a professzor, aki szerint nagyon okos ez a fajta marketing.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.