NMHH: a TikTok gyakori használata miatt romolhat az álhírek felismerésének készsége

A felhasználók szerint a TikTok többek között függőséget és figyelemzavart is okoz.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 13-25 év közötti fiatalok körében végzett friss tanulmánya szerint minél gyakrabban használja valaki a TikTok-ot, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket.

A kérdőívek és interjúk alapján készült felmérésben azt szerették volna megfigyelni, hogy a vizsgált korosztályt mennyire képesek befolyásolni a platform tartalmai, illetve milyen a kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére való képességük.

A közösségi platformok közül a megkérdezett fiatalok többsége a YouTube-ot tartotta a legfontosabbnak. A TikTok-ot annak ellenére találták viszonylag kevesen nélkülözhetetlennek, hogy ez az oldal veszi el a legtöbb időt a válaszadók mindennapjaiból.

A legtöbben egy nap két óránál hosszabb időt is eltöltenek a TikTok-on.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a tanulmány szerint kétszer annyi nő használja a TikTok-ot, mint férfi, és másfélszer annyi nő használja napi két óránál többet a platformot, mint amennyi férfi.

 

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Mennyire ismerik fel a fiatalok az álhíreket?

„A legtöbb válaszadó önbevallása szerint úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy a teljes történetet elolvassa, és más forrásban is utánanéz az abban szereplő információnak.”

A résztvevőknek a kutatás során konkrét, a platformon terjedő, valós vagy hamis információkat tartalmazó videókról kellett megállapítaniuk, hogy azok manipuláltak vagy valósak.

Az eredmények alapján arra következtettek, hogy a videók valóságtartalmának megítélésében olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint például a posztoló profiljának ismertsége, hitelessége, valamint a fiatalok előzetes ismeretei és tapasztalatai a bemutatott konkrét téma kapcsán.

Emellett a fiatalok álhírfelismerési képessége összefügg a szüleik iskolai végzettségével is. általánosságban minél magasabb volt a gondviselők iskolázottsága, a vizsgált fiatalok annál jobban felismerték az álhíreket, valamint annál hatékonyabban ellenőrizték az információkat. A tanulmány arra is rávilágított, hogy általánosságban minél gyakrabban tiktokozott egy válaszadó, annál kevésbé volt képes felismerni az álhíreket és kiszűrni a valótlan információkat.

Jó vagy rossz a TikTok?

A TikTok megítélése nem is olyan egyszerű. Bár az interjúk alapján népszerű a fiatalok körében, sokan közülük aggodalmukat fejezték ki a platform által létre jöhető függőség, figyelemzavar és időveszteség, a nem mindig megbízható információk, valamint a túlzott ingeráradat miatt.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.