A legtöbb iskola inkább kifizeti a kibertámadások váltságdíját

Egy éven belül több millió dollárba került az oktatási intézmények adatainak helyreállítása.

A Sophos kiberbiztonsági vállalat jelentése szerint 2023-ban világszerte az általános iskolák 63 százaléka és az egyetemek 66 százaléka vált zsarolóvírus-támadás áldozatává – írja a HVG.hu.

Annak ellenére, hogy 2022-höz képest csökkent a támadások aránya, az adatok helyreállításának költsége viszont jócskán megnövekedett: a közoktatási intézményeknél több mint kétszeresére, 3,76 millió dollárra, míg az egyetemeknél csaknem négyszeresére, 4,02 millió dollárra emelkedtek.

A megtámadott oktatási intézmények szerint a kísérletek 70 százalékában sikerült feltörni az iskolák biztonsági mentéseit.

A vállalat szerint a zsarolóvírus-támadások leggyakoribb oka valamilyen biztonsági hiba volt. A felsőoktatásban ezt követték a rosszindulatú e-mailek (26 százalék), a közoktatásban pedig a kompromittált hitelesítő adatok (23 százalék).

A jelentésből az is kiderült, hogy egyre több intézmény kifizeti a váltságdíjat, hogy visszaszerezzék az adataikhoz való hozzáférést. 2023-ban az érintett iskolák 62 százaléka döntött emellett, ami közel 20 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. Ekkor ugyanis még csak az intézmények 45 százaléka volt hajlandó fizetni.

A szakértők szerint az iskoláknak a rendszeres biztonsági mentésekre, a rendszerek frissítésére, valamint a személyzet és a diákok oktatására kell összpontosítaniuk a kibertámadások kockázatáról.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.