A legtöbb iskola inkább kifizeti a kibertámadások váltságdíját

Egy éven belül több millió dollárba került az oktatási intézmények adatainak helyreállítása.

A Sophos kiberbiztonsági vállalat jelentése szerint 2023-ban világszerte az általános iskolák 63 százaléka és az egyetemek 66 százaléka vált zsarolóvírus-támadás áldozatává – írja a HVG.hu.

Annak ellenére, hogy 2022-höz képest csökkent a támadások aránya, az adatok helyreállításának költsége viszont jócskán megnövekedett: a közoktatási intézményeknél több mint kétszeresére, 3,76 millió dollárra, míg az egyetemeknél csaknem négyszeresére, 4,02 millió dollárra emelkedtek.

A megtámadott oktatási intézmények szerint a kísérletek 70 százalékában sikerült feltörni az iskolák biztonsági mentéseit.

A vállalat szerint a zsarolóvírus-támadások leggyakoribb oka valamilyen biztonsági hiba volt. A felsőoktatásban ezt követték a rosszindulatú e-mailek (26 százalék), a közoktatásban pedig a kompromittált hitelesítő adatok (23 százalék).

A jelentésből az is kiderült, hogy egyre több intézmény kifizeti a váltságdíjat, hogy visszaszerezzék az adataikhoz való hozzáférést. 2023-ban az érintett iskolák 62 százaléka döntött emellett, ami közel 20 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. Ekkor ugyanis még csak az intézmények 45 százaléka volt hajlandó fizetni.

A szakértők szerint az iskoláknak a rendszeres biztonsági mentésekre, a rendszerek frissítésére, valamint a személyzet és a diákok oktatására kell összpontosítaniuk a kibertámadások kockázatáról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.