Órákba telhet mire ellátják a Szentendre környékén élő beteg gyerekeket

Egy tahitótfalui asszony 40 percet várt hiába a központi ügyelet válaszára, hogy mit tegyen a 40 fokos lázzal fekvő kisfiával.

  • Tornyos Kata

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egyelőre hajthatatlan és elutasította a polgármesterek kérését, hogy a szentendrei ügyeleti ponton legyen gyermekorvos is, valamint Pomázon és Tahitótfaluban állítsák vissza az ügyeleti pontot – írta meg a Népszava.

A szentendrei járásban online kérdőívvel és mobil applikáción is gyűjtötték az ügyelettel kapcsolatos lakossági panaszokat. A visszajelzések szerint továbbra is nehezen elérhető a 1830-as számon a központi ügyelet, pedig az Országos Mentőszolgálat szerint a működésében csak az első hétvégén voltak fennakadások.

A már említett tahitótfalui asszony példáján túl egy hatéves pomázi fiú anyja mogyorós süti utáni allergiás reakció miatt hívta a számot, de csak azután hívták vissza, miután a már ellátott gyerekkel haza is ért. Egy 15 éves fiú szívdobogásos, fulladásos tüneteit az 1830 diszpécsere pánikrohamnak minősítette, a szülők ennek ellenére elvitték a gyereket a szentendrei ügyeletre, ahol ellátást kapott.

Az is kiderült, hogy Vácra és Budapestre nehezen jutnak el a bajban lévők. Az ellátásra szoruló válaszadók kétharmadának másfél-két órába telt, mire a Dunakanyarból eljutott a segélyhelyre. Egy anyukának éjszaka rosszul volt a gyereke, 24-25 perc volt, mire az 1830-on valakit kapcsoltak nekik, majd megtudták, hogy Szentendrén nincs gyerekorvos. A teljes hívás – kapcsolással együtt – 30 perc 25 másodperc volt. Az ügyeletes kocsi nagyjából egy órával a hívás kezdeményezése után érkezett meg. Az ellátás 5-10 percig tartott.

Nem csak Szentendrén vannak problémák

Februárban írtunk arról, hogy Miskolcon az egyik rendelőben csak hetente háromszor fogad betegeket a háziorvos, mindketten nyugdíjasok. Ráadásul egyikük csupán fél évig vállalta a helyettesítést. Nem ez az egyetlen körzet a borsodi megyeszékhelyen, ahol csak két naponta van rendelés.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu