Ma van a boldogság nemzetközi világnapja, ennek apropóján közétették az éves jelentést, ami összefoglalja, hogy mennyire boldogok az emberek a különböző országokban. Magyarország rontott tavalyhoz képest, de ami meglepőbb, hogy lényeges különbségek vannak a nemek és a generációk között.
Magyarország öt helyet rontott tavalyhoz képest, ezzel az 56. helyre került a világ legboldogabb országai listáján. A Gallup Intézet évente megjelenő, 143 országot vizsgáló World Happiness Report jelentése szerint az élen nem meglepő módon idén is észak- és nyugat-európai országok szerepelnek.
A lista első helyén szereplő finneket Dánia, Izland, Svédország, Izrael, Hollandia, Norvégia, Luxemburg, Svájc és Ausztrália követi. Magyarországnál még a közép-amerikai Salvador és Brazília állampolgárai is boldogabbak, de még Koszovó és Románia is jóval előttünk állnak, hiszen ezek az országok a lista 29. és 32. helyét szerezték meg. A világ két legboldogtalanabb országa idén és tavaly is Afganisztán és Libanon lett.
A generációk között is hatalmas a különbség
Az idősebbek összességében boldogabbak, mint a fiatalok. Az 1965 előtt születettek negyed ponttal magasabbra értékelik az életüket, mint azok, akik 1980 után születtek. Például Norvégiában, Svédországban, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban az idősek lényegesen boldogabbak, mint a fiatalok.
Ennek ellenére, sok olyan ország van, ahol a fiatalok rangsorolása több mint 40 hellyel magasabb, mint az idősebbeké, főleg Közép- és Kelet-Európában, valamint Latin-Amerikában. A legnagyobb különbség Horvátországban tapasztalható, ahol a fiatalok rangsorolása 66 hellyel magasabb, mint az idősebbeké. Legalább 50 helynyi különbség van Bulgária, Moldova és Szerbia esetében, és 40 és 50 hely közötti különbség Romániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Paraguayban.
A jelentés szerint ez azzal magyarázható, hogy Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró idősebb lakosságának sok traumája maradt a Jugoszlávia felbomlását követő háborúk és népírtások után.
Több negatív érzelemmel küzdenek meg a nők
A jelentés egyik ábrája azt mutatja be, hogy a 2021-2023 között a negatív érzelmek gyakorisága hogyan alakult az életkor függvényében a nők és a férfiak esetében. Az egész világra nézve – életkortól függetlenül – a negatív érzelmek átlagos gyakorisága magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál, és a nemek közötti különbség kissé nő az ifjú korosztálytól az idősebbek felé.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
