Míg Marie Curie nevét szinte mindenki ismeri, van egy zseniális tudósnő, akinek a neve kevésbé ismert, pedig ő is elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Ő volt Dorothy Crowfoot Hodgkin, aki a röntgenkrisztallográfia segítségével határozta meg a penicillin, az inzulin és a B12-vitamin szerkezetét.
Régészet vagy kémia?
A szudáni Khartoumban, a családi kertben folyó patakban talált kavicsok elemzéséhez szívesen használt egy hordozható ásványelemző készletet, amelyet ő és a nővére találtak a családi kertben. Amikor 15 éves volt, édesanyja Sir William Henry Bragg „Concerning the Nature of Things” (1925) című könyvét adta neki, amely érdekes részleteket tartalmazott arról, hogy a tudósok hogyan használhatják a röntgensugarakat az atomok és molekulák vizsgálatára.
Dorothy a középiskola és az egyetem között egy év szünetet tartott, hogy a szüleivel lehessen. Ez idő alatt persze nem pihent, hanem Jerashban ásatásokat végzett, amelyet annyira élvezett, hogy komolyan fontolóra vette, hogy a régészetért feladja a kémiát.A röntgenkrisztallográfia bűvöletében
A lány az oxfordi Somerville College-ban fizikát és kémiát tanult, és negyedéves kutatási projektjét a röntgenkrisztallográfia témakörében végezte. Ez a rendezett, kristályos felépítésű anyagok szerkezetének felderítésére alkalmas módszer azon alapszik, hogy az atomok mérete és a röntgensugár hullámhossza lényegében megegyezik. (A rengeteg matematikai elemzést igénylő technikát Bragg és fia, William Lawrence Bragg fejlesztette ki, akik munkájukért 1915-ben megosztva kapták meg a fizikai Nobel-díjat.)A röntgenkrisztallográfia azonban még mindig viszonylag új technológia volt, sok kihívással, amikor Hodgkin megismerkedett vele.Dorothy a diploma megszerzése után a Cambridge-i Egyetemen tanult John Desmond Bernalnál, aki öt évig dolgozott az idősebb Bragggel. A tudós és Dorothy sikeresen dolgoztak együtt, és a röntgenkrisztallográfia segítségével számos, az élő szervezetek működése szempontjából fontos, összetett szerves molekula háromdimenziós szerkezetét határozták meg. A módszer úttörőnek számított, hiszen a 19. században és 20. század elején a kémikusoknak hosszú, fárasztó kísérleteket kellett elvégeznie, hogy a molekulák háromdimenziós szerkezetére vonatkozó információkat nyerjenek.Dorothy 1937-ben doktorált Cambridge-ben és még ugyanebben az évben hozzáment Thomas L. Hodgkinhoz, aki az afrikai történelem szaktekintélyévé vált. Mindketten az Oxfordi Egyetemen dolgoztak, és három gyermeküket is Oxfordban nevelték fel a Hodgkin-nagyszülők segítségével.Dorothy Hodgkin legjelentősebb tudományos eredménye a penicillin, az inzulin és a B12-vitamin szerkezetének meghatározása volt. 1964-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a fontos biokémiai anyagok szerkezetének röntgensugaras technikával történő meghatározásáért". Ezzel ő lett a harmadik nő, aki a kémiai Nobel-díjat elnyerte Marie Curie és Irène Joliot-Curie után.
Fotó a Downing Streeten
Dorothy nemcsak kutatott, hanem tanított is az egyetemen. Az asszonyra szívesen emlékeztek vissza tanítványai is, akik között sok nő is volt, köztük a későbbi vaslady. Margaret Thatchert azonban nem bűvölte el a kémia világa és később a jogi pályára váltott. 1970-ben, amikor Hodgkin a Bristoli Egyetem kancellárja volt levélben panaszkodott Thatchernek az egyetemi finanszírozás és a hallgatóknak nyújtott ösztöndíjak csökkentésére. Thatcher így válaszolt:"Kérem, keressen meg, ha beszélgetni szeretne ... Nagyon nagyra értékelem a tanácsait és útmutatásait".
1983-ban meghívta Hodgkint ebédre Chequersbe, ahol Hodgkin arra kérte a vaslady-t, hogy gondolja újra a Szovjetunióval való kapcsolatokat azon az alapon, hogy
„a barátság lehetséges, és rendkívüli előnyökkel járna a kereskedelem, a tudomány és a művészet számára is.”
Hodgkin 1986-ban petíciót küldött Thatchernek a vegyi fegyverek betiltására. Thatcher azt válaszolta, hogy a Szovjetunió nem fog együttműködni ebben. Hodgkin azt válaszolta, hogy a Moszkva és a két Németország már a megállapodások felé haladnak. Dorothy 1987-ben Moszkvába utazott, és látogatása során meglátogatta a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Krisztallográfiai Intézetét is. Hogy a vaslady mennyire tisztelte Dorothy-t abból is látszik, hogy a Downing Streeten Hodgkin portréja is ott lógott a falon Thatcher íróasztala mögött.
Felkarolta az elesetteket
Dorothy civilként szívesen karolta fel a humanitárius ügyeket, különösen aggódott a hidegháború idején azoknak azokért a népekért, akik ellenségnek számítottak az USA és az Egyesült Királyság szemében, így különösen érdekelte a Szovjetunióban, Kínában és Észak-Vietnamban élő emberek sorsa. 1976 és 1988 között a Pugwash-mozgalom elnöke volt, amelyet eredetileg Albert Einstein és Bertrand Russell filozófus-matematikus 1955-ben megfogalmazott aggodalmai inspiráltak, mely szerint a tudósok munkája - például a hidrogénbomba megalkotása – világszintű konfliktusokhoz vezethet, és szükség van a világ tudósainak közreműködésére a helyzet rendezéséhez.Dorothy 84 esztendős korában, az angliai Ilmingtonban hunyt el 1994-ben.Forrás: itt
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
