Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Megtalálták Szent István király első ezüstdénárját a várnegyed megújítását kísérő régészeti feltáráson. Emellett több mint 1000 éves műtárgyakat, régészeti leletek és építészeti emlékeket is kiástak a kutatók.
A Magyar Nemzeti Múzeum régészei és a várnegyed műemléki megújításáért felelős szakemberek a Lancea Regis feliratú dénárt Szent István közvetlenül a koronázása után, 1002 körül verethette. Ez a pénzérme többek között azért is különleges, mert nagyon kevés van belőlük – alig 50 darabot ismerünk. Ráadásul egy olyan talajrétegben találtak rá a kutatók, ahonnan eddig csak Árpád-kori leletek kerültek elő.
„A Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtunk rá Szent István egyik első ezüstdénárjára, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy az úgynevezett Lancea Regis feliratú sorozatból való – ezek tulajdonképpen a királlyá koronázott Szent István által veretett első pénzérmék”
- mondta a mostani felfedezéssel kapcsolatban Vavra Áron, a veszprémi várnegyed beruházás műemléki projektvezetője.
1968-ig egy másik feliratú, a Stephanus Rex ezüst dénárt tartották az első magyar pénzérméknek. Azonban abban az évben Nagyharsányban egy kőbánya földmunkái során előkerültek addig még ismeretlen veretek. Az itt megtalált sorozat a pénzérme külső körében olvasható Lancea Regis, vagyis „a király lándzsája” köriratról kapta a nevét.
„A veszprémi lelet azért is kuriózum, mert egy Árpád-kori talajrétegben találtuk meg – vagyis a pénzérme a saját korából, a saját környezetéből került elő. Ez, és a most feltárt többi lelet – egy falmaradvány, valamint több kerámiaedény, többek között egy épségben megmaradt Árpád kori fazék is – újabb bizonyítéka annak, hogy a veszprémi várnegyedben már ebben a korai időszakban is éltek emberek”
- magyarázta Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régésze.
Nyitóképet készítette: Duong Li Eszter, Kristóf Virág
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.