Megtalálták Szent István király első ezüstdénárját a várnegyed megújítását kísérő régészeti feltáráson. Emellett több mint 1000 éves műtárgyakat, régészeti leletek és építészeti emlékeket is kiástak a kutatók.
A Magyar Nemzeti Múzeum régészei és a várnegyed műemléki megújításáért felelős szakemberek a Lancea Regis feliratú dénárt Szent István közvetlenül a koronázása után, 1002 körül verethette. Ez a pénzérme többek között azért is különleges, mert nagyon kevés van belőlük – alig 50 darabot ismerünk. Ráadásul egy olyan talajrétegben találtak rá a kutatók, ahonnan eddig csak Árpád-kori leletek kerültek elő.
„A Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtunk rá Szent István egyik első ezüstdénárjára, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy az úgynevezett Lancea Regis feliratú sorozatból való – ezek tulajdonképpen a királlyá koronázott Szent István által veretett első pénzérmék”
- mondta a mostani felfedezéssel kapcsolatban Vavra Áron, a veszprémi várnegyed beruházás műemléki projektvezetője.
1968-ig egy másik feliratú, a Stephanus Rex ezüst dénárt tartották az első magyar pénzérméknek. Azonban abban az évben Nagyharsányban egy kőbánya földmunkái során előkerültek addig még ismeretlen veretek. Az itt megtalált sorozat a pénzérme külső körében olvasható Lancea Regis, vagyis „a király lándzsája” köriratról kapta a nevét.
„A veszprémi lelet azért is kuriózum, mert egy Árpád-kori talajrétegben találtuk meg – vagyis a pénzérme a saját korából, a saját környezetéből került elő. Ez, és a most feltárt többi lelet – egy falmaradvány, valamint több kerámiaedény, többek között egy épségben megmaradt Árpád kori fazék is – újabb bizonyítéka annak, hogy a veszprémi várnegyedben már ebben a korai időszakban is éltek emberek”
- magyarázta Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régésze.
Nyitóképet készítette: Duong Li Eszter, Kristóf Virág
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
