Áttörések - Életem és tudomány címmel mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián a Nobel-díjas Karikó Katalin önéletrajzi könyvét.
A budapesti könyvbemutatón Karikó Katalin gyermekkoráról felidézte, hogy Kisújszálláson szerény körülmények között, de összetartó, szerető családban nőtt fel. A szülei igyekeztek számára mindent megadni, hogy később az életben sikeresen boldoguljon.
A Nobel-díjas kutató kiemelte, hogy sokat köszönhet általános iskolai és középiskolai tanárainak.
Gimnáziumi biológiatanárom, Tóth Albert volt az, aki elhitette velem hogy lehetek kutató
- jegyezte meg Karikó, majd hozzátette, hogy Selye János könyvéből tanulta meg, hogy miként lehet a stresszt kezelni és a negatív történésekben a sok pozitívumot is meglátni.
Azoknak az embereknek is nagy köszönettel tartozom, akik megpróbálták az életemet megnehezíteni, mert általuk lettem ilyen kitartó és tanultam még többet
- hangsúlyozta a biokémikus, aki hozzátette, hogy a pályája egyszerre áldás és átok.
"A kutatás olyan, mint a nyomozás: tele van izgalommal, folyamatos problémamegoldást igényel, és "az újabb nyomok még több kérdést vetnek fel, míg hirtelen összeáll a kép" - mondta Karikó Katalin, aki szerint ehhez a pályához elengedhetetlen a fizikai és a mentális egészség: "élvezni kell azt, amit csinálunk és el kell benne mélyedni"
A kutatónő kiemelte, hogy ez a könyv egy régóta esedékes köszönet megfogalmazása mindazoknak - minden magyarországi tanárának és mentorának, valamint a kardiológia, az idegsebészet és az immunológia világhírű szakértőinek -, akiktől sokat tanult, és akik megengedték, hogy mellettük dolgozzon.
Karikó Katalin a könyv előszavában hangsúlyozta azt is, hogy a tanáraitól olyan alapokat kapott, amire később lehetett építeni.
A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. A tanáraimtól tanultam meg, hogyan haladjak előre: hogyan használjam fel a megszerzett tudást arra, hogy valami újat alkossak.
- emelte ki a biokémikus, aki szerint tanárainak munkája tette lehetővé, hogy a háború utáni kommunista Magyarország egyik alföldi kisvárosában két munkás gyermeke jobban megértse a világot, hogy aztán a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ megváltozzon.
Az Eduline is beszámolt arról, hogy Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője kapta 2023-ban az orvosi Nobel-díjat, Drew Weismannal, amerikai mikrobiológussal közösen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
