Karikó Katalin: "gimnáziumi biológiatanárom, Tóth Albert volt az, aki elhitette velem, hogy lehetek kutató"

Áttörések - Életem és tudomány címmel mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián a Nobel-díjas Karikó Katalin önéletrajzi könyvét.

A budapesti könyvbemutatón Karikó Katalin gyermekkoráról felidézte, hogy Kisújszálláson szerény körülmények között, de összetartó, szerető családban nőtt fel. A szülei igyekeztek számára mindent megadni, hogy később az életben sikeresen boldoguljon.

A Nobel-díjas kutató kiemelte, hogy sokat köszönhet általános iskolai és középiskolai tanárainak.

Gimnáziumi biológiatanárom, Tóth Albert volt az, aki elhitette velem hogy lehetek kutató

- jegyezte meg Karikó, majd hozzátette, hogy Selye János könyvéből tanulta meg, hogy miként lehet a stresszt kezelni és a negatív történésekben a sok pozitívumot is meglátni.

Azoknak az embereknek is nagy köszönettel tartozom, akik megpróbálták az életemet megnehezíteni, mert általuk lettem ilyen kitartó és tanultam még többet

- hangsúlyozta a biokémikus, aki hozzátette, hogy a pályája egyszerre áldás és átok.

"A kutatás olyan, mint a nyomozás: tele van izgalommal, folyamatos problémamegoldást igényel, és "az újabb nyomok még több kérdést vetnek fel, míg hirtelen összeáll a kép" - mondta Karikó Katalin, aki szerint ehhez a  pályához elengedhetetlen a fizikai és a mentális egészség: "élvezni kell azt, amit csinálunk és el kell benne mélyedni"

A kutatónő kiemelte, hogy ez a könyv egy régóta esedékes köszönet megfogalmazása mindazoknak - minden magyarországi tanárának és mentorának, valamint a kardiológia, az idegsebészet és az immunológia világhírű szakértőinek -, akiktől sokat tanult, és akik megengedték, hogy mellettük dolgozzon.

Karikó Katalin a könyv előszavában hangsúlyozta azt is, hogy a tanáraitól olyan alapokat kapott, amire később lehetett építeni.

A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. A tanáraimtól tanultam meg, hogyan haladjak előre: hogyan használjam fel a megszerzett tudást arra, hogy valami újat alkossak.

- emelte ki a biokémikus, aki szerint tanárainak munkája tette lehetővé, hogy a háború utáni kommunista Magyarország egyik alföldi kisvárosában két munkás gyermeke jobban megértse a világot, hogy aztán a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ megváltozzon.

Az Eduline is beszámolt arról, hogy Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője kapta 2023-ban az orvosi Nobel-díjat, Drew Weismannal, amerikai mikrobiológussal közösen.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.