Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Moungi Bawendiről két másik amerikai kollégájával, Louis Brusszal és Alexei Ekimovval közösen kapta a kémia Nobel-díjat a kvantumpontonkként (esetleg kvantumpöttyökként) ismert félvezető nanostruktúrák felfedezéséért és előállításáért. Annak idején azonban Bawendinek az egyetem nem indult zökkenőmentesen - írja a LiveScience, amit a hvg.hu szúrt ki.
A fiatal Bawendinek középiskolában nem kellett túlontúl megerőltetnie magát, hogy a természettudományos tárgyakból kitűnő legyen. Aztán később felvették a Harvard Egyetemre, ahol az első kémiavizsgáján csak ült a feladatsor felett, és fogalma sem volt, mi lehet a helyes válasz.
Megszoktam, hogy nem kellett tanulnom a vizsgákra. De amikor az egyetemen megkaptam a feladatsort, lefagytam: sem az első kérdést nem tudtam megválaszolni, sem a másodikat
– emlékezett vissza Bawendi, aki az ominózus vizsgán 100-ból csak 20 pontot szerzett. Ráadásul ezzel a pontszámmal az övé volt a leggyengébb eredmény az évfolyamon.
A tudós akkor elgondolkodott, mit keres az egyetemen, hiszen a kémiát szerette, de fogalma sem volt, hogyan kell tanulni. Végül komoly erőfeszítések árán, de sikerültek a vizsgái. Bawendi ennek kapcsán azt üzente a fiataloknak, hogy ne adják fel, a kudarc ne tántorítsa el őket céljuktól, és küzdjenek kitartóan azért, hogy az álmuk valóra válhasson.
