Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Moungi Bawendiről két másik amerikai kollégájával, Louis Brusszal és Alexei Ekimovval közösen kapta a kémia Nobel-díjat a kvantumpontonkként (esetleg kvantumpöttyökként) ismert félvezető nanostruktúrák felfedezéséért és előállításáért. Annak idején azonban Bawendinek az egyetem nem indult zökkenőmentesen - írja a LiveScience, amit a hvg.hu szúrt ki.
A fiatal Bawendinek középiskolában nem kellett túlontúl megerőltetnie magát, hogy a természettudományos tárgyakból kitűnő legyen. Aztán később felvették a Harvard Egyetemre, ahol az első kémiavizsgáján csak ült a feladatsor felett, és fogalma sem volt, mi lehet a helyes válasz.
Megszoktam, hogy nem kellett tanulnom a vizsgákra. De amikor az egyetemen megkaptam a feladatsort, lefagytam: sem az első kérdést nem tudtam megválaszolni, sem a másodikat
– emlékezett vissza Bawendi, aki az ominózus vizsgán 100-ból csak 20 pontot szerzett. Ráadásul ezzel a pontszámmal az övé volt a leggyengébb eredmény az évfolyamon.
A tudós akkor elgondolkodott, mit keres az egyetemen, hiszen a kémiát szerette, de fogalma sem volt, hogyan kell tanulni. Végül komoly erőfeszítések árán, de sikerültek a vizsgái. Bawendi ennek kapcsán azt üzente a fiataloknak, hogy ne adják fel, a kudarc ne tántorítsa el őket céljuktól, és küzdjenek kitartóan azért, hogy az álmuk valóra válhasson.
