Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Ez ráadásul hosszútávon is negatív hatással lehet a mentális egészségükre.
Minden ötödik tinédzser szenved el iskolai bántalmazást, ami egész élete során hatással lehet a mentális egészségére - derül ki egy 2020-ban végzett nemzetközi tanulmányból.
„Tehetünk az iskolai bántalmazás ellen, különösen akkor, ha megerősítjük az iskolai közösséget abban, hogy az iskolai bántalmazás soha nem egy-két gyerek problémája, hanem az egész közösség ügye, hiszen mindenkire hatással van” - idézi Stáhly Kata, a Hintalovon Alapítvány NEMECSEK programjának szakmai vezetőjének szavait az Index.
Két év alatt ráadásul nyolcszorosára nőtt az öngyilkossági késztetés vagy kísérlet miatt segítséget kérő kiskorúak száma, melynek okai között a folyamatos teljesítménykényszer, a kamaszkori csalódások és nehézségek, valamint a családi élet - esetleg bántalmazó szülők, alkoholista családtag - szintén szerepelhet az iskolai bántalmazás is. Éppen ezért vannak olyan országok, ahol súlyos büntetés (börtönbüntetés, pénzbírság vagy másik iskolába való áthelyezés) jár azoknak a diákoknak, akik bántalmazzák a társaikat.
Ugyanakkor, ahogy arra
korábban már mi is felhívtuk a figyelmet
, a bullying nem csak az iskolákban lehet probléma, de akár már az egészen kisgyerekek között is elkezdődhet, igaz, náluk inkább fizikai, mintsem verbális formában.
Annak kivédésére, hogy ezek a kisgyerekek a későbbiek során bántalmazó kamaszokká, vagy éppen felnőttekké váljanak, kidolgoztak egy 5 héten át tartó programot, melynek során a gyerekek óvónő segítségével játékos formában, dalokon és kézműves tevékenységeken keresztül egyszerű szabályokat sajátítanak el arról, hogy hogyan bánjanak egymással, és mi a teendőjük, ha azt látják, hogy az egyik társuk bántja a másikat.
A programról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.