Ez ráadásul hosszútávon is negatív hatással lehet a mentális egészségükre.
Minden ötödik tinédzser szenved el iskolai bántalmazást, ami egész élete során hatással lehet a mentális egészségére - derül ki egy 2020-ban végzett nemzetközi tanulmányból.
„Tehetünk az iskolai bántalmazás ellen, különösen akkor, ha megerősítjük az iskolai közösséget abban, hogy az iskolai bántalmazás soha nem egy-két gyerek problémája, hanem az egész közösség ügye, hiszen mindenkire hatással van” - idézi Stáhly Kata, a Hintalovon Alapítvány NEMECSEK programjának szakmai vezetőjének szavait az Index.
Két év alatt ráadásul nyolcszorosára nőtt az öngyilkossági késztetés vagy kísérlet miatt segítséget kérő kiskorúak száma, melynek okai között a folyamatos teljesítménykényszer, a kamaszkori csalódások és nehézségek, valamint a családi élet - esetleg bántalmazó szülők, alkoholista családtag - szintén szerepelhet az iskolai bántalmazás is. Éppen ezért vannak olyan országok, ahol súlyos büntetés (börtönbüntetés, pénzbírság vagy másik iskolába való áthelyezés) jár azoknak a diákoknak, akik bántalmazzák a társaikat.
Annak kivédésére, hogy ezek a kisgyerekek a későbbiek során bántalmazó kamaszokká, vagy éppen felnőttekké váljanak, kidolgoztak egy 5 héten át tartó programot, melynek során a gyerekek óvónő segítségével játékos formában, dalokon és kézműves tevékenységeken keresztül egyszerű szabályokat sajátítanak el arról, hogy hogyan bánjanak egymással, és mi a teendőjük, ha azt látják, hogy az egyik társuk bántja a másikat.
A programról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
