Ez ráadásul hosszútávon is negatív hatással lehet a mentális egészségükre.
Minden ötödik tinédzser szenved el iskolai bántalmazást, ami egész élete során hatással lehet a mentális egészségére - derül ki egy 2020-ban végzett nemzetközi tanulmányból.
„Tehetünk az iskolai bántalmazás ellen, különösen akkor, ha megerősítjük az iskolai közösséget abban, hogy az iskolai bántalmazás soha nem egy-két gyerek problémája, hanem az egész közösség ügye, hiszen mindenkire hatással van” - idézi Stáhly Kata, a Hintalovon Alapítvány NEMECSEK programjának szakmai vezetőjének szavait az Index.
Két év alatt ráadásul nyolcszorosára nőtt az öngyilkossági késztetés vagy kísérlet miatt segítséget kérő kiskorúak száma, melynek okai között a folyamatos teljesítménykényszer, a kamaszkori csalódások és nehézségek, valamint a családi élet - esetleg bántalmazó szülők, alkoholista családtag - szintén szerepelhet az iskolai bántalmazás is. Éppen ezért vannak olyan országok, ahol súlyos büntetés (börtönbüntetés, pénzbírság vagy másik iskolába való áthelyezés) jár azoknak a diákoknak, akik bántalmazzák a társaikat.
Annak kivédésére, hogy ezek a kisgyerekek a későbbiek során bántalmazó kamaszokká, vagy éppen felnőttekké váljanak, kidolgoztak egy 5 héten át tartó programot, melynek során a gyerekek óvónő segítségével játékos formában, dalokon és kézműves tevékenységeken keresztül egyszerű szabályokat sajátítanak el arról, hogy hogyan bánjanak egymással, és mi a teendőjük, ha azt látják, hogy az egyik társuk bántja a másikat.
A programról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
