Minden ötödik kamaszt bántalmaznak az iskolában

Ez ráadásul hosszútávon is negatív hatással lehet a mentális egészségükre.

  • Székács Linda

Minden ötödik tinédzser szenved el iskolai bántalmazást, ami egész élete során hatással lehet a mentális egészségére - derül ki egy 2020-ban végzett nemzetközi tanulmányból.

„Tehetünk az iskolai bántalmazás ellen, különösen akkor, ha megerősítjük az iskolai közösséget abban, hogy az iskolai bántalmazás soha nem egy-két gyerek problémája, hanem az egész közösség ügye, hiszen mindenkire hatással van” - idézi Stáhly Kata, a Hintalovon Alapítvány NEMECSEK programjának szakmai vezetőjének szavait az Index.

Két év alatt ráadásul nyolcszorosára nőtt az öngyilkossági késztetés vagy kísérlet miatt segítséget kérő kiskorúak száma, melynek okai között a folyamatos teljesítménykényszer, a kamaszkori csalódások és nehézségek, valamint a családi élet - esetleg bántalmazó szülők, alkoholista családtag - szintén szerepelhet az iskolai bántalmazás is. Éppen ezért vannak olyan országok, ahol súlyos büntetés (börtönbüntetés, pénzbírság vagy másik iskolába való áthelyezés) jár azoknak a diákoknak, akik bántalmazzák a társaikat.

 

Ugyanakkor, ahogy arra korábban már mi is felhívtuk a figyelmet, a bullying nem csak az iskolákban lehet probléma, de akár már az egészen kisgyerekek között is elkezdődhet, igaz, náluk inkább fizikai, mintsem verbális formában.

Annak kivédésére, hogy ezek a kisgyerekek a későbbiek során bántalmazó kamaszokká, vagy éppen felnőttekké váljanak, kidolgoztak egy 5 héten át tartó programot, melynek során a gyerekek óvónő segítségével játékos formában, dalokon és kézműves tevékenységeken keresztül egyszerű szabályokat sajátítanak el arról, hogy hogyan bánjanak egymással, és mi a teendőjük, ha azt látják, hogy az egyik társuk bántja a másikat.

A programról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:

 

Hozzászólások

„Ha felbukkan egy-egy Gundalf, az nem zavar a rendszerben, hanem jelzés” – véli Odrobina László, volt helyettes államtitkár

Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.