23 ezer gyerek él állami gondoskodásban. Elhanyagolás, bántalmazás, a szülők szenvedélybetegsége, betegsége, halála miatt - erre hívja fel a figyelmet az SOS Gyermekfalvak minden egyes nap, de október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján különösen.
A törvény szerint minden 12 év alatti gyereket nevelőszülőnél kellene elhelyezni, az SOS Gyermekfalvak szerint azonban harmaduk még mindig gyermekotthonban él, mert nincs elég család, aki befogadná őket. A gyermekotthonokban pedig sok gyerek él együtt, ráadásul gyakran váltogatják is egymást a nevelők, ezért a család hiánya itt érezhető igazán, "hiszen egy laza közösségben hiányzik a szorosabb érzelmi kötődés, a biztonság, az állandóság, a szeretet".
Nem meglepő tehát, hogy ezek a gyerekek gyakran egész életükben traumákkal küzdenek. Tavalyi cikkünkben Romet-Balla Ágnes, a magyarországi SOS Gyermekfalvak adománygyűjtési és kommunikációs vezetője azt mondta; a gyermekotthonokban nevelkedő fiatalok "belül darabokban vannak, az emberek nem is sejtik, mennyi segítségre van szükségük" akár olyan hétköznapi helyezetekben is, mint a késsel és villával való étkezés elsajátítása, de ennél komolyabb dolgokban is, mint amilyen önmaguk megbecsülése, az egészséges kapcsolatok és párkapcsolatok kialakítása, majd önmaguk fenntartása a gyermekotthonokból kikerülve.
„Az évente végzett hajléktalan-felmérés szerint az utcán élő hajléktalan emberek 20%-a volt állami gondozott hosszabb-rövidebb ideig. Ez egy tartós tendencia, nem csökken. Ugyancsak sokan, további 20% került az állami gondozottak közül börtönbe, vagy lett prostituált. Ahhoz, hogy ezek a gyerekek ne termeljék újra szüleik történetét, ne szegénységben, alacsony iskolai végzettséggel vagy az utcán végezzék, rengeteget kell önerőből dolgozniuk, és rengeteg segítséget kell kapniuk a szakemberektől, elfogadást a társadalomtól. A családot pedig egy nevelőszülői család tudja leginkább biztosítani számukra szüleik elvesztése után” – mondta korábban Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.
"Általában, hogyha én azt mondom, hogy nevelőszülő, akkor az emberek arra gondolnak, hogy van egy asszony, általában azt szokták mondani, hogy egy ilyen testesebb asszonyság, ősanya típus, hat-nyolc-tíz gyerekkel. És akkor én meg elmondom, hogy van nálam kettő és én meg dolgozom" - meséli az SOS Gyermekfalvak videójában Worum Judit nevelőszülő.
Szilvási Léna ugyanakkor hozzáteszi; jó lenne, ha több olyan középosztálybeli család lenne, akik elégedettek a saját gyerekeikkel, és melléjük, vagy épp miután ők már "kirepültek" befogadnának még egy, két vagy három állami gondozott gyereket.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
