„Kérlek, vigyél haza!” - ma van az állami gondoskodásban élő gyerekek napja

23 ezer gyerek él állami gondoskodásban. Elhanyagolás, bántalmazás, a szülők szenvedélybetegsége, betegsége, halála miatt - erre hívja fel a figyelmet az SOS Gyermekfalvak minden egyes nap, de október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján különösen.

  • Székács Linda

A törvény szerint minden 12 év alatti gyereket nevelőszülőnél kellene elhelyezni, az SOS Gyermekfalvak szerint azonban harmaduk még mindig gyermekotthonban él, mert nincs elég család, aki befogadná őket. A gyermekotthonokban pedig sok gyerek él együtt, ráadásul gyakran váltogatják is egymást a nevelők, ezért a család hiánya itt érezhető igazán, "hiszen egy laza közösségben hiányzik a szorosabb érzelmi kötődés, a biztonság, az állandóság, a szeretet".

Nem meglepő tehát, hogy ezek a gyerekek gyakran egész életükben traumákkal küzdenek. Tavalyi cikkünkben Romet-Balla Ágnes, a magyarországi SOS Gyermekfalvak adománygyűjtési és kommunikációs vezetője azt mondta; a gyermekotthonokban nevelkedő fiatalok "belül darabokban vannak, az emberek nem is sejtik, mennyi segítségre van szükségük" akár olyan hétköznapi helyezetekben is, mint a késsel és villával való étkezés elsajátítása, de ennél komolyabb dolgokban is, mint amilyen önmaguk megbecsülése, az egészséges kapcsolatok és párkapcsolatok kialakítása, majd önmaguk fenntartása a gyermekotthonokból kikerülve.

„Az évente végzett hajléktalan-felmérés szerint az utcán élő hajléktalan emberek 20%-a volt állami gondozott hosszabb-rövidebb ideig. Ez egy tartós tendencia, nem csökken. Ugyancsak sokan, további 20% került az állami gondozottak közül börtönbe, vagy lett prostituált. Ahhoz, hogy ezek a gyerekek ne termeljék újra szüleik történetét, ne szegénységben, alacsony iskolai végzettséggel vagy az utcán végezzék, rengeteget kell önerőből dolgozniuk, és rengeteg segítséget kell kapniuk a szakemberektől, elfogadást a társadalomtól. A családot pedig egy nevelőszülői család tudja leginkább biztosítani számukra szüleik elvesztése után” – mondta korábban Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

 

Az alapítvány szerint Magyarországon jelenleg 2000 új nevelőszülőre lenne szükség ahhoz, hogy minden gyermekottonban nevelkedő gyerek családban nőhessen fel. Száz jelentkező közül azonban általában mindössze egy felel meg a feltételeknek, az emberek többsége pedig nem is jelentkezik arra, hogy nevelőszülő legyen.

"Általában, hogyha én azt mondom, hogy nevelőszülő, akkor az emberek arra gondolnak, hogy van egy asszony, általában azt szokták mondani, hogy egy ilyen testesebb asszonyság, ősanya típus, hat-nyolc-tíz gyerekkel. És akkor én meg elmondom, hogy van nálam kettő és én meg dolgozom" - meséli az SOS Gyermekfalvak videójában Worum Judit nevelőszülő.

Szilvási Léna ugyanakkor hozzáteszi; jó lenne, ha több olyan középosztálybeli család lenne, akik elégedettek a saját gyerekeikkel, és melléjük, vagy épp miután ők már "kirepültek" befogadnának még egy, két vagy három állami gondozott gyereket.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.