„Kérlek, vigyél haza!” - ma van az állami gondoskodásban élő gyerekek napja
23 ezer gyerek él állami gondoskodásban. Elhanyagolás, bántalmazás, a szülők szenvedélybetegsége, betegsége, halála miatt - erre hívja fel a figyelmet az SOS Gyermekfalvak minden egyes nap, de október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján különösen.
Székács Linda
A törvény szerint minden 12 év alatti gyereket nevelőszülőnél kellene elhelyezni, az SOS Gyermekfalvak szerint azonban harmaduk még mindig gyermekotthonban él, mert nincs elég család, aki befogadná őket. A gyermekotthonokban pedig sok gyerek él együtt, ráadásul gyakran váltogatják is egymást a nevelők, ezért a család hiánya itt érezhető igazán, "hiszen egy laza közösségben hiányzik a szorosabb érzelmi kötődés, a biztonság, az állandóság, a szeretet".
Nem meglepő tehát, hogy ezek a gyerekek gyakran egész életükben traumákkal küzdenek. Tavalyi cikkünkben Romet-Balla Ágnes, a magyarországi SOS Gyermekfalvak adománygyűjtési és kommunikációs vezetője azt mondta; a gyermekotthonokban nevelkedő fiatalok "belül darabokban vannak, az emberek nem is sejtik, mennyi segítségre van szükségük" akár olyan hétköznapi helyezetekben is, mint a késsel és villával való étkezés elsajátítása, de ennél komolyabb dolgokban is, mint amilyen önmaguk megbecsülése, az egészséges kapcsolatok és párkapcsolatok kialakítása, majd önmaguk fenntartása a gyermekotthonokból kikerülve.
„Az évente végzett hajléktalan-felmérés szerint az utcán élő hajléktalan emberek 20%-a volt állami gondozott hosszabb-rövidebb ideig. Ez egy tartós tendencia, nem csökken. Ugyancsak sokan, további 20% került az állami gondozottak közül börtönbe, vagy lett prostituált. Ahhoz, hogy ezek a gyerekek ne termeljék újra szüleik történetét, ne szegénységben, alacsony iskolai végzettséggel vagy az utcán végezzék, rengeteget kell önerőből dolgozniuk, és rengeteg segítséget kell kapniuk a szakemberektől, elfogadást a társadalomtól. A családot pedig egy nevelőszülői család tudja leginkább biztosítani számukra szüleik elvesztése után” – mondta korábban Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.
Az alapítvány szerint Magyarországon jelenleg 2000 új nevelőszülőre lenne szükség ahhoz, hogy minden gyermekottonban nevelkedő gyerek családban nőhessen fel. Száz jelentkező közül azonban általában mindössze egy felel meg a feltételeknek, az emberek többsége pedig nem is jelentkezik arra, hogy nevelőszülő legyen.
"Általában, hogyha én azt mondom, hogy nevelőszülő, akkor az emberek arra gondolnak, hogy van egy asszony, általában azt szokták mondani, hogy egy ilyen testesebb asszonyság, ősanya típus, hat-nyolc-tíz gyerekkel. És akkor én meg elmondom, hogy van nálam kettő és én meg dolgozom" - meséli az SOS Gyermekfalvak videójában Worum Judit nevelőszülő.
Szilvási Léna ugyanakkor hozzáteszi; jó lenne, ha több olyan középosztálybeli család lenne, akik elégedettek a saját gyerekeikkel, és melléjük, vagy épp miután ők már "kirepültek" befogadnának még egy, két vagy három állami gondozott gyereket.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda#magyaroktatas#pedagogusok#kozoktatas♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.