Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Olaszország és Románia után a harmadik ország vagyunk, ahol a legalacsonyabb a diplomások aránya.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint óriási különbség van a magyar települések között a felsőfokú végzettségűek aránya alapján – írta meg a Pénzcentrum.
A G7 adatai szerint, míg a budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, a magyar települések mintegy tizedében, közel 300 községben az 5 százalékot sem érik el.
Magyarország településeinek 40 százalékában 10 százaléknál is kevesebb a diplomások aránya. A felsőfokú végzettségűek aktív korú népességen belüli aránya a fővárosban kiugróan magas 44 százalékot ért el.
Ezek közül is kiemelkedik több budapesti kerület: II. kerület 67%, XII. kerület 67% és az I. kerület 64%. Budapest ezen területeit szorosan követi a Buda agglomerációjához tartozó Telki 62%-os aránnyal és az alig 30 fős borsodi falu, Tornabarakony 58%-os diplomás aránnyal.
Budapesttől alig lemaradva Gödöllő (43%) következik. Ezenkívül szintén magas eredményt ért el még Dunakeszi (42,3%) és két egyetemváros, Szeged (37,2%) és Debrecen (36,8%).
A kimutatásból megtudni, hogy kimagaslóan alacsony a diplomások aránya Ózdon (12,2%), amit Tatabánya követ (19,9%). Emellett az osztrák határ közelében található Mosonmagyaróváron és Sopronban is látványosan kevés diplomás él.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.