Népszámlálás: itt él a legtöbb diplomás az országban

Olaszország és Románia után a harmadik ország vagyunk, ahol a legalacsonyabb a diplomások aránya.

A 2022-es népszámlálás adatai szerint óriási különbség van a magyar települések között a felsőfokú végzettségűek aránya alapján – írta meg a Pénzcentrum.

A G7 adatai szerint, míg a budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, a magyar települések mintegy tizedében, közel 300 községben az 5 százalékot sem érik el.

Magyarország településeinek 40 százalékában 10 százaléknál is kevesebb a diplomások aránya. A felsőfokú végzettségűek aktív korú népességen belüli aránya a fővárosban kiugróan magas 44 százalékot ért el.

Ezek közül is kiemelkedik több budapesti kerület: II. kerület 67%, XII. kerület 67% és az I. kerület 64%. Budapest ezen területeit szorosan követi a Buda agglomerációjához tartozó Telki 62%-os aránnyal és az alig 30 fős borsodi falu, Tornabarakony 58%-os diplomás aránnyal.

Budapesttől alig lemaradva Gödöllő (43%) következik. Ezenkívül szintén magas eredményt ért el még Dunakeszi (42,3%) és két egyetemváros, Szeged (37,2%) és Debrecen (36,8%).

A kimutatásból megtudni, hogy kimagaslóan alacsony a diplomások aránya Ózdon (12,2%), amit Tatabánya követ (19,9%). Emellett az osztrák határ közelében található Mosonmagyaróváron és Sopronban is látványosan kevés diplomás él.

 

 

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.