Valaki halasztana, ha nem talál megfelelő lakhatást, igaz, nem ez az általános az egyetemisták között.
„Hogyha már fizetek a lakhatásomért, nem is kevés pénzt, akkor ne egy random családi ház garázsában kelljen laknom fürdőszoba nélkül, egy helyiségben, egy leszakadó ággyal meg talán egy roskadó asztallal” – mondta az RTL-nek Adrián, egy elsőéves egyetemista. Aki arra készül, inkább passziváltatja a félévét, és megpróbálja újra a következő félévben az egyetemet, ha nem jár sikerrel sem a kollégiumi jelentkezéssel, sem az albérlet-kereséssel.
Márpedig aki kollégiumban lakna, nincs könnyű dolga. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint
a jelenlegi mintegy 56 ezer férőhelyből országosan mindössze 14 ezer van a fővárosban.
Pedig már a 2017-es kimutatásukban is az jött ki, hogy 130-140 százalékos a túljelentkezés, a helyzet javulásához úgy tízezer új kollégiumi férőhelyre lenne szükség Budapesten. Ezt oldhatná meg jelentős részben a Diákváros-projekt, ám arról annak ellenére nem sokat tudni, hogy a kormány a fővárosnak és Ferencvárosnak is megígérte az atlétikai VB támogatásáért cserébe. Elvileg a világverseny után elindulhat a kivitelezés első fázisa, de ehhez befejezési határidő nincsen és a kerület polgármestere szerint kormányzati szándék sincs rá. De Pécsett például az egyetem „ösztöndíjszerűen” megtéríti az albérletköltségek egy részét azoknál a hallgatóknál, akiket nem vettek fel kollégiumba.
Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke a portálnak arról beszélt: „Azt feltételezem, hogy idén a tavalyinál nagyobb lesz a túljelentkezés az egyetemi kollégiumokba”. Ugyanis jelentősen elszálltak az albérletárak az elmúlt öt évben, sok család így nem tud egy átlagos lakást megfizetni, emellett ezt erősítheti az is, hogy 28 százalékkal több gólyát vettek fel idén. A felvettek száma főleg a vidéki egyetemeken ugrott egyébként meg, ahol sokkal inkább levitték a bejutási küszöböt. Így könnyen a vidéki hallgatók is ugyanazzal a túljelentkezési problémával szembesülhetnek a diákszállásokon, mint eddig a budapestiek.
Budai szerint azonban összességében nem jellemző, amit a fent idézett fiatal fontolgat, vagyis, hogy valaki a lakhatás megoldatlansága miatt ne kezdje el a tanulmányait, részben azért, mert aki másképp nem tudja, megoldja diákhitellel. A kollégiumok egyébként jellemzően épp szociális alapon döntenek, vagyis azok kapnak jobb eséllyel helyet, akiknek a családja kevesebbet keres, csak utána veszik figyelembe a tanulmányi eredményeket és a közéleti teljesítményt.
Egyre drágább albérletek
Aki bejut, a kollégiumot jellemzően 17500 forintból megússza, ellentétben a gyakran 200 ezernél is drágább albérletekkel.
Melyek iránt a ponthúzás utáni rohamot követő második nagy keresési hullám éppen most zajlik, amikor is kiderül, ki nem kapott kollégiumi férőhelyet. Mára jellemzően egy garzont sem lehet 150 ezer alatt kivenni és vidéken sem ritka a 200 ezer feletti lakbér, a fővárosban pedig egy átlagos albérletért már 240 ezret is elkérhetnek havonta. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője a portálnak azt mondta, idén január óta havonta 1-2 százalékkal emelkedtek az árak, vagyis nem érdemes kivárni.
Némi segítség azonban, hogy a kínálat nő: amíg a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt kevesebb, mint 12 ezer kiadó lakásból válogathattak a bérlők országosan, addig mostanra már 13 ezer fölé emelkedett a számuk, sőt augusztus végére akár 14-15 ezerre nőhet. Ám a számok így is elmaradnak a korábbi évektől.
(Kiemelt kép: Túry Gergely)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
