Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Vannak országok, ahol csak 18 éves kortól engedélyezné a többség az éjszakai bulizást, de akadnak európai fesztiválok, amelyeken már 15–16 évesen is részt lehet venni szülői kíséret nélkül. Az Ifjúságkutató Intézet 12 államra kiterjedő, friss közvéleménykutatásában az önálló bulizásról alkotott véleményeket vizsgálta.
A magyarok 40 százaléka csak 18 évesen engedne el bulizni egy fiatalt. Habár a Sziget fesztiválon már 14 évesen is részt lehet venni felnőtt kísérő nélkül, ebben a korban a magyaroknak csupán 3 százaléka hagyna egyedül egy gyermeket az éjszakában. A Sziget mellett más orszégokban is bulizhatnak a gyerekek, például a romániai Untold zenei fesztiválra is 14 éves kortól léphetnek be felnőtt kíséret nélkül a fiatalok, valamint ide sorolható a Colours of Ostrava cseh fesztivál is, amely 15 éveskortól nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt – olvasható az Ifjúságkutató Intézet közleményében.
Összességében a vizsgált 12 országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) leggyakrabban (39%) 18 évesen engednék el a fiatalokat éjszaka bulizni. Emellett szintén nagyobb arányban, a megkérdezettek 19 százaléka választotta a 16 éves kort, a 14 év alatti (1%) és a 21 év feletti (2,7%) korosztályokat pedig jellemzően nem választották.
A válaszok az ország alkoholfogyasztási szokásaival is összefüggnek
A bulizásnak általában szerves részét képezi az alkoholizálás, így a válaszokat az is befolyásolhatta, hogy az adott országban milyen a szabályozás: Ausztriában például bort és sört a fiatalok már 16 évesen is vásárolhatnak, erősebb alkoholos italokat pedig 18 éves kortól vehetnek. Az osztrák válaszadók 42 százaléka gondolta úgy, hogy a fiatalokat már 16 évesen el lehet engedni bulizni – vagyis Ausztria az alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályozás és az éjszakai élet szempontjából is kitűnik a többi ország közül.
Az anyagi helyzet is befolyásoló tényező, minél jobbnak vélte valaki az anyagi helyzetét, annál valószínűbb volt, hogy alacsonyabb korhatárt jelöl meg.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.