A magyarok 40 százaléka csak 18 éves kortól engedné bulizni a fiatalokat

Vannak országok, ahol csak 18 éves kortól engedélyezné a többség az éjszakai bulizást, de akadnak európai fesztiválok, amelyeken már 15–16 évesen is részt lehet venni szülői kíséret nélkül. Az Ifjúságkutató Intézet 12 államra kiterjedő, friss közvéleménykutatásában az önálló bulizásról alkotott véleményeket vizsgálta.

  • Tornyos Kata

A magyarok 40 százaléka csak 18 évesen engedne el bulizni egy fiatalt. Habár a Sziget fesztiválon már 14 évesen is részt lehet venni felnőtt kísérő nélkül, ebben a korban a magyaroknak csupán 3 százaléka hagyna egyedül egy gyermeket az éjszakában. A Sziget mellett más orszégokban is bulizhatnak a gyerekek, például a romániai Untold zenei fesztiválra is 14 éves kortól léphetnek be felnőtt kíséret nélkül a fiatalok, valamint ide sorolható a Colours of Ostrava cseh fesztivál is, amely 15 éveskortól nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt – olvasható az Ifjúságkutató Intézet közleményében.

Összességében a vizsgált 12 országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) leggyakrabban (39%) 18 évesen engednék el a fiatalokat éjszaka bulizni. Emellett szintén nagyobb arányban, a megkérdezettek 19 százaléka választotta a 16 éves kort, a 14 év alatti (1%) és a 21 év feletti (2,7%) korosztályokat pedig jellemzően nem választották.

A válaszok az ország alkoholfogyasztási szokásaival is összefüggnek

A bulizásnak általában szerves részét képezi az alkoholizálás, így a válaszokat az is befolyásolhatta, hogy az adott országban milyen a szabályozás: Ausztriában például bort és sört a fiatalok már 16 évesen is vásárolhatnak, erősebb alkoholos italokat pedig 18 éves kortól vehetnek. Az osztrák válaszadók 42 százaléka gondolta úgy, hogy a fiatalokat már 16 évesen el lehet engedni bulizni – vagyis Ausztria az alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályozás és az éjszakai élet szempontjából is kitűnik a többi ország közül.

Az anyagi helyzet is befolyásoló tényező, minél jobbnak vélte valaki az anyagi helyzetét, annál valószínűbb volt, hogy alacsonyabb korhatárt jelöl meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.