Kiakadtak a kritikusok, miután az új kiadásban átírták Roald Dahl könyveit, hogy „elfogadhatóbbak” legyenek

Többek között olyan kifejezéseket távolítottak el belőlük, mint a "kövér" és a "fekete", de az egyik regényben egy női szereplő foglalkozását is megváltoztatták.

  • Eduline
A The Guardian szerint Dahl könyveiben több száz olyan kifejezést dolgoztak át, amik ma már kétértelműnek vagy vitathatónak számíthatnak. Az 1964-ben megjelent Charlie és a csokigyár című regényben „rendkívül kövérként” jellemzett Augustus Gloop az új kiadásban már csak „óriási”, A fantasztikus Róka úrban szereplő traktorok leírásából eltávolították a „fekete” szót, a Boszorkányokban magát pénztárosnak kiadó természetfeletti lény pedig az új kiadásokban már tudós vagy vállalkozó lesz. Az átírásokért a kritikusok és több brit író is cenzúrával vádolja a Puffin Books könyvkiadót.

„Roald Dahl nem volt egy angyal, de ez abszurd cenzúra. A Puffin Books és a Dahl örökség szégyellheti magát” – bírálta a könyvek átírását Salman Rushdie indiai brit író is. A 7500 íróból álló PEN America közössége pedig egyenesen „riasztónak” találta a Dahl könyvek nyelvezetének átdolgozását.

A kritikusok szerint bár a szövegek átírása arra szolgál, hogy "megóvja" a 21. századi fiatalokat a negatív kulturális, etnikai és nemi sztereotípiáktól, az ilyesfajta átalakítások aláássák a nagy művészek zsenialitását, továbbá akadályozzák az olvasókat abban, hogy szembe nézzenek a való világgal.

A kritikákra a könyvek jogaiért felelő Roald Dahl Story Company is reagált; szerintük egyáltalán nem szokatlan intézkedés, hogy az újonnan kiadott, sok évvel ezelőtt írt könyvek nyelvezetét átvizsgálják, és szükség esetén frissítsék.

 

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.