Kiakadtak a kritikusok, miután az új kiadásban átírták Roald Dahl könyveit, hogy „elfogadhatóbbak” legyenek

Többek között olyan kifejezéseket távolítottak el belőlük, mint a "kövér" és a "fekete", de az egyik regényben egy női szereplő foglalkozását is megváltoztatták.

  • Eduline
A The Guardian szerint Dahl könyveiben több száz olyan kifejezést dolgoztak át, amik ma már kétértelműnek vagy vitathatónak számíthatnak. Az 1964-ben megjelent Charlie és a csokigyár című regényben „rendkívül kövérként” jellemzett Augustus Gloop az új kiadásban már csak „óriási”, A fantasztikus Róka úrban szereplő traktorok leírásából eltávolították a „fekete” szót, a Boszorkányokban magát pénztárosnak kiadó természetfeletti lény pedig az új kiadásokban már tudós vagy vállalkozó lesz. Az átírásokért a kritikusok és több brit író is cenzúrával vádolja a Puffin Books könyvkiadót.

„Roald Dahl nem volt egy angyal, de ez abszurd cenzúra. A Puffin Books és a Dahl örökség szégyellheti magát” – bírálta a könyvek átírását Salman Rushdie indiai brit író is. A 7500 íróból álló PEN America közössége pedig egyenesen „riasztónak” találta a Dahl könyvek nyelvezetének átdolgozását.

A kritikusok szerint bár a szövegek átírása arra szolgál, hogy "megóvja" a 21. századi fiatalokat a negatív kulturális, etnikai és nemi sztereotípiáktól, az ilyesfajta átalakítások aláássák a nagy művészek zsenialitását, továbbá akadályozzák az olvasókat abban, hogy szembe nézzenek a való világgal.

A kritikákra a könyvek jogaiért felelő Roald Dahl Story Company is reagált; szerintük egyáltalán nem szokatlan intézkedés, hogy az újonnan kiadott, sok évvel ezelőtt írt könyvek nyelvezetét átvizsgálják, és szükség esetén frissítsék.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.