Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az egyetemisták szerint 21,5 fok lenne az ideális otthon – ez derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
A kutatók azt is vizsgálták, hogyan lehetne arra ösztönözni a hallgatókat, hogy takarékoskodjanak az energiával, és alacsonyabb hőmérsékletet állítsanak be. Amikor például felhívták a figyelmüket arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik tanulmánya szerint télen megfelelő öltözködés esetén egyébként egészséges fiataloknál 18 fokos otthoni hőmérséklet nem jelent nagymértékű egészségügyi kockázatot, a hallgatók módosítottak a véleményükön, és ideális hőmérsékletként a 20,5 fokot jelölték meg.
A corvinusos kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezett egyetemisták több mint fele aggódik valamilyen mértékben a magyarországi energiaellátás biztonsága miatt.
A kutatásban majdnem háromszáz egyetemista vett részt – a kérdésekre decemberben kellett válaszolniuk.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.