Az angolul tiny house movement olyan mozgalmat takar, amiben a szabad és költséghatékony élet reményében a teret apró otthonokra cserélik az emberek. De kinek ajánlott egyáltalán belevágni egy ilyen kalandba?
Egyre több egyetemista mond le a koleszról Amerikában, hogy alig pár négyzetméteren, de sokkal függetlenebbül éljen. A tiny house movement az USA-ban régóta tart, és komplett műsorokat szerveztek rá, hogy hogyan lehet egy miniházat minél praktikusabban megépíteni, hogy az kényelmes, illetve modern legyen. Na és legfőképpen tágas, már amennyire lehet. Egy, a mozgalommal foglalkozó oldal összeszedte, hogy mivel számoljon egy egyetemista, ha miniházon gondolkodik.
Noha nálunk egyelőre nem túl reális, hogy tömegek tudnák megvalósítani az amerikai mintát, ötleket még meríthetünk, hogyan lehet luxust teremteni tíz négyzetméteren, vagy mit lehet kihozni egy koliszobából. A Tiny House Expedition legelőször az anyagiakat említi: nemcsak nálunk, máshol is magasak az albérletárak, így nem árt alternatívák után nézni. Bár a miniházak sokkal olcsóbbak Amerikában, mint egy nagyobb otthon – vagy akár a kollégiumi helyek –, ez is komoly beruházást jelent (négyezer-húszezer dollár önerőről van szó, ami nagyjából másfél-nyolcmillió forintnak felel meg).
A diákoknak azt szintén mérlegelniük kell, hogy mennyire fontos számukra a tér. A miniházakban nincs túl sok pakolórész, és nagy bulikat sem bír el egy ilyen otthon, ahogy a vidékről érkező látogatókat is limitált számban lehet befogadni. Az viszont biztos, hogy az, aki ezt az életformát választja, tényleg egy egyedi otthont kaphat, és ha hosszú távban gondolkodik, még a lakáshitelt is megúszhatja.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
