Egyre több diák választ miniházat magának, de ez az életforma nem mindenkinek való
Az angolul tiny house movement olyan mozgalmat takar, amiben a szabad és költséghatékony élet reményében a teret apró otthonokra cserélik az emberek. De kinek ajánlott egyáltalán belevágni egy ilyen kalandba?
Eduline
Egyre több egyetemista mond le a koleszról Amerikában, hogy alig pár négyzetméteren, de sokkal függetlenebbül éljen. A tiny house movement az USA-ban régóta tart, és komplett műsorokat szerveztek rá, hogy hogyan lehet egy miniházat minél praktikusabban megépíteni, hogy az kényelmes, illetve modern legyen. Na és legfőképpen tágas, már amennyire lehet. Egy, a mozgalommal foglalkozó oldal összeszedte, hogy mivel számoljon egy egyetemista, ha miniházon gondolkodik.
Noha nálunk egyelőre nem túl reális, hogy tömegek tudnák megvalósítani az amerikai mintát, ötleket még meríthetünk, hogyan lehet luxust teremteni tíz négyzetméteren, vagy mit lehet kihozni egy koliszobából. A Tiny House Expedition legelőször az anyagiakat említi: nemcsak nálunk, máshol is magasak az albérletárak, így nem árt alternatívák után nézni. Bár a miniházak sokkal olcsóbbak Amerikában, mint egy nagyobb otthon – vagy akár a kollégiumi helyek –, ez is komoly beruházást jelent (négyezer-húszezer dollár önerőről van szó, ami nagyjából másfél-nyolcmillió forintnak felel meg).
A diákoknak azt szintén mérlegelniük kell, hogy mennyire fontos számukra a tér. A miniházakban nincs túl sok pakolórész, és nagy bulikat sem bír el egy ilyen otthon, ahogy a vidékről érkező látogatókat is limitált számban lehet befogadni. Az viszont biztos, hogy az, aki ezt az életformát választja, tényleg egy egyedi otthont kaphat, és ha hosszú távban gondolkodik, még a lakáshitelt is megúszhatja.
Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Magyar Péter hétfő reggel első alkalommal adott interjút a megújult közmédiának. A miniszterelnök a Kossuth rádióban Benyó Rita kérdéseire válaszolva többek között a családi pótlék emeléséről és a gyermekvédelem átalakításáról beszélt.
Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.
