Európa egyetemvárosaiban legalább másfélszer többet kell fizetni az albérletért, mint Budapesten - közölte az Otthon Centrum.
Az ingatlanközvetítő összesítése szerint Budapesten 125 ezer forintba, vidéken 75 ezer forintba kerülnek havonta az egyszobás lakások. Adataik szerint az egyetemisták általában ilyen albérletet keresnek, vagy többen vesznek ki egy nagyobb lakást. A kétszobások átlagos bérleti díja Budapest belvárosában 186 ezer forint, a külső kerületekben 143 ezer forintot, vidéken 98 ezer forint, míg egy háromszobásért ugyanebben a sorrendben 287 ezer forintot, 206 ezer forintot és 168 ezer forintot kell fizetni.
Európában hasonló összegért csak a horvát fővárosban találni kiadó lakást, Zágráb külső kerületeiben 150 ezer forintért már van albérlet - írták.
Összesítésük szerint Bécsben, Pozsonyban és Ljubljanában körülbelül 200 ezer forint az induló ár, és ennél nem sokkal több a nyugat-európai országok kisebb egyetemi városaiban.
A fővárosok sokkal drágábbak, London a csúcstartó a 640 ezer forintnak megfelelő összeggel, amit az egyhálós apartmanokért kell fizetni a külvárosokban. Dublin alig olcsóbb, és Amszterdamban is 600 ezer forintnak megfelelő havi díjat kell fizetni a hasonló adottságú ingatlanokért - írta az Otthon Centrum.
Van, akinek csak 30-40 ezer forintos, másnak legalább 140 ezer forintos fix kiadással kell számolnia elsőéves egyetemistaként. Nem mindegy ugyanis, hogy állami ösztöndíjasként vagy önköltségesként kezditek el a képzést, és hogy sikerül-e kollégiumi helyet szerezni. Egy biztos: még mindig Budapesten a legdrágább diplomát szerezni, és a kisebb városokban a legolcsóbb.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
