Európa egyetemvárosaiban legalább másfélszer többet kell fizetni az albérletért, mint Budapesten - közölte az Otthon Centrum.
Az ingatlanközvetítő összesítése szerint Budapesten 125 ezer forintba, vidéken 75 ezer forintba kerülnek havonta az egyszobás lakások. Adataik szerint az egyetemisták általában ilyen albérletet keresnek, vagy többen vesznek ki egy nagyobb lakást. A kétszobások átlagos bérleti díja Budapest belvárosában 186 ezer forint, a külső kerületekben 143 ezer forintot, vidéken 98 ezer forint, míg egy háromszobásért ugyanebben a sorrendben 287 ezer forintot, 206 ezer forintot és 168 ezer forintot kell fizetni.
Európában hasonló összegért csak a horvát fővárosban találni kiadó lakást, Zágráb külső kerületeiben 150 ezer forintért már van albérlet - írták.
Összesítésük szerint Bécsben, Pozsonyban és Ljubljanában körülbelül 200 ezer forint az induló ár, és ennél nem sokkal több a nyugat-európai országok kisebb egyetemi városaiban.
A fővárosok sokkal drágábbak, London a csúcstartó a 640 ezer forintnak megfelelő összeggel, amit az egyhálós apartmanokért kell fizetni a külvárosokban. Dublin alig olcsóbb, és Amszterdamban is 600 ezer forintnak megfelelő havi díjat kell fizetni a hasonló adottságú ingatlanokért - írta az Otthon Centrum.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
