Lesújtó statisztika: majdnem minden harmadik tizen- és huszonéves túlzsúfolt helyen él

Több mint 30 százalékuk túlzsúfolt helyen lakik.

  • Eduline

A 15 és 29 év közti magyarok 30,9 százaléka túlzsúfolt helyen lakik - írja az Eurostat beszámolója alapján a hvg.hu, hozzátéve, ez az arány több mint másfélszerese az ország teljes lakosságára mért 19 százaléknak.

Az EU-s átlag ugyanebben a korosztáyban 27,5 százalék, amely néhány kimndottan rosszul teljesítő ország miatt ilyen magas: Romániában a 30 alattiak 64,7 százaléka, Bulgáriában pedig 57,9 százaléka él túlzsúfolt helyen. A legjobb helyzetet Cipruson, Máltán és Írországban mérték, ahol mindössze 43,, 6,4 és 7 százalékos az arány.

Milyen lakás számít túlzsúfoltnak?

Túlzsúfoltnak tekinthető az a lakás, ahol

  • nincs minden párnak és egyedülálló felnőttnek saját szobája
  • három vagy több 12 év alatti gyerek lakik ugyanabban a szobában
  • a 12-17 év közöttieknek nincs saját vagy legfeljebb egy, velük azonos nemű testvérrel közös szobájuk.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.