A négynapos munkahét bevezetéséről döntöttek Belgiumban. Máshol évek ehhez a rendszerhez kell igazodni - van, ahol a hatékonyságnövelés, máshol a költségcsökkentés miatt rövidítették le a munkahetet. Az eredmények felemásak.
Négynapos munkahetet vezetnek be Belgiumban, elsősorban azért, hogy javuljon az emberek munka-magánélet egyensúlya, és több idő maradjon a családra - írta meg a hvg.hu. A munkavállalók maguk dönthetnek a munkarendről, ha a négynapos hetet választják, a döntésük hat hónapig lesz érvényes, majd lehetőséget kapnak, hogy visszatérjenek az ötnapos munkarendre, ha szeretnének. A rövidített munkahét egyébként nem azt jelenti, hogy kevesebbet kell dolgozniuk. Ehelyett a jelenlegi 38 órát lehet öt helyett négy nap alatt teljesíteni - ez nyilván azzal jár, hogy a négy napon több időt töltenek a munkahelyükön.
Izlandon bevált, Skócia próbálkozik, Új-Zéland lemaradni látszik
Izlandon 2015 és 2019 között még csak "tesztelték" a négynapos munkahetet, óvodákban, irodákban és kórházakban is váltottak: a próbaidőszak pedig sikeresnek bizonyult. A hatékonyság a legtöbb cégnél nem változott, vagy éppen nőtt. A szigetország munkavállalóinak 85 százaléka térhetett át a rövidített munkahétre. Skóciában - Izland sikerén felbuzdulva - ugyancsak kísérleteznek a rövidített munkahéttel, ők a home office-ban töltött másfél év után a napi bejáráshoz visszatérést könnyítenék meg a módszerrel.
Új-Zéland Izlanddal párhuzamosan, az elsők között kezdte tesztelni a négynapos munkarendet. Az új rendszer bevezetése azonban a vártnál lassabban halad, szakértők szerint ugyanis a vállalatok nem bíznak eléggé a dolgozóikban, holott azok kifjezetten vonzónak tartják azokat a cégeket, ahol mernek újítani és változtatni a megszokott munkarenden. A bizalom hiánya nem újkeletű probléma, a cégek már a járványhelyzet alatti home office munkavégzéskor is kételkedtek abban, hogy munkavállalóik otthonról is hasonló hatékonysággal képesek végezni munkájukat.
Vajon az iskolákban is működhet?
Az iskolák inkább kényszermegoldásként tekintenek a négynapos tanítási hétre - így tudják csökkenteni költségeiket és enyhíteni a tanárhiány okozta nehézségeket.
Korábban írtunk arról, hogy az Egyesült Államokban már 1600-nál is több iskola tért át a négynapos munkahétre, annak eredményességéről azonban megoszlanak a vélemények: míg a Peach megyei intézmények pozitívumokról számolnak be (az iskolákban 76 százalékkal csökkentek a helyettesítési, 35 százalékkal pedig az utazási költségek), addig néhány oregoni állami iskolában nehezen tudták pótolni a korábban tanulással töltött időt.
A négy munkanapot 50-50 perccel hosszabbították meg, ez azonban nem vált be. Az Oregoni Egyetem kutatást is végzett az iskolák teljesítményét összehasonlítva. Kiderült, hogy a matematikai és a szövegértés teszteken gyengébb eredményeket érnek el azok a diákok, akik rövidített munkarendben tanultak.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
