Egyre népszerűbb a négynapos munkahét: mindenki jól jár azzal, ha a péntek szabadnap?

A négynapos munkahét bevezetéséről döntöttek Belgiumban. Máshol évek ehhez a rendszerhez kell igazodni - van, ahol a hatékonyságnövelés, máshol a költségcsökkentés miatt rövidítették le a munkahetet. Az eredmények felemásak.

  • Bezzeg Hanna

Négynapos munkahetet vezetnek be Belgiumban, elsősorban azért, hogy javuljon az emberek munka-magánélet egyensúlya, és több idő maradjon a családra - írta meg a hvg.hu. A munkavállalók maguk dönthetnek a munkarendről, ha a négynapos hetet választják, a döntésük hat hónapig lesz érvényes, majd lehetőséget kapnak, hogy visszatérjenek az ötnapos munkarendre, ha szeretnének. A rövidített munkahét egyébként nem azt jelenti, hogy kevesebbet kell dolgozniuk. Ehelyett a jelenlegi 38 órát lehet öt helyett négy nap alatt teljesíteni - ez nyilván azzal jár, hogy a négy napon több időt töltenek a munkahelyükön.

Izlandon bevált, Skócia próbálkozik, Új-Zéland lemaradni látszik

Izlandon 2015 és 2019 között még csak "tesztelték" a négynapos munkahetet, óvodákban, irodákban és kórházakban is váltottak: a próbaidőszak pedig sikeresnek bizonyult. A hatékonyság a legtöbb cégnél nem változott, vagy éppen nőtt. A szigetország munkavállalóinak 85 százaléka térhetett át a rövidített munkahétre. Skóciában - Izland sikerén felbuzdulva - ugyancsak kísérleteznek a rövidített munkahéttel, ők a home office-ban töltött másfél év után a napi bejáráshoz visszatérést könnyítenék meg a módszerrel.

Új-Zéland Izlanddal párhuzamosan, az elsők között kezdte tesztelni a négynapos munkarendet. Az új rendszer bevezetése azonban a vártnál lassabban halad, szakértők szerint ugyanis a vállalatok nem bíznak eléggé a dolgozóikban, holott azok kifjezetten vonzónak tartják azokat a cégeket, ahol mernek újítani és változtatni a megszokott munkarenden. A bizalom hiánya nem újkeletű probléma, a cégek már a járványhelyzet alatti home office munkavégzéskor is kételkedtek abban, hogy munkavállalóik otthonról is hasonló hatékonysággal képesek végezni munkájukat.

Vajon az iskolákban is működhet?

Az iskolák inkább kényszermegoldásként tekintenek a négynapos tanítási hétre - így tudják csökkenteni költségeiket és enyhíteni a tanárhiány okozta nehézségeket.

Korábban írtunk arról, hogy az Egyesült Államokban már 1600-nál is több iskola tért át a négynapos munkahétre, annak eredményességéről azonban megoszlanak a vélemények: míg a Peach megyei intézmények pozitívumokról számolnak be (az iskolákban 76 százalékkal csökkentek a helyettesítési, 35 százalékkal pedig az utazási költségek), addig néhány oregoni állami iskolában nehezen tudták pótolni a korábban tanulással töltött időt.

A négy munkanapot 50-50 perccel hosszabbították meg, ez azonban nem vált be. Az Oregoni Egyetem kutatást is végzett az iskolák teljesítményét összehasonlítva. Kiderült, hogy a matematikai és a szövegértés teszteken gyengébb eredményeket érnek el azok a diákok, akik rövidített munkarendben tanultak.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.