Tizenkét éven át készülnek a dél-koreai diákok az egyetemi felvételire, a vizsga nyolcórás
Evés, tanulás, alvás - aztán ugyanez elölről. Ebből áll egy átlagos, egyetemi felvételire készülő dél-koreai diák napja.
Bezzeg Hanna
A dél-koreai rendszer jól ismert a diákokra nehezedő nyomásról - az egyik legnagyobb kihívást az egyetemi felvételi jelenti, amelyhez egy 8 órán át tartó vizsgán kell részt venniük jelentkezőknek. Az országban ez a vizsga nemcsak a továbbtanulást határozza meg, de a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekre is hatással van.
A BBC videójában egy szöuli diákány arról számol be, hogy a vizsga előtt minden nap reggel 8-tól hajnali 1-ig tanul, a felkészülést csak az étkezések idejére szakítja meg. Hétvégén még korábban kel, így még többet tud tanulni. Számára a legnehezebb a monotonitás, hiszen minden napja teljesen ugyanúgy telik.
A nagy nyomás mentálisan is komoly terhet jelent: egy másik dél-koreai diák úgy fogalmaz, minden alkalommal szorongva hagyta el az otthonát, amikor tanulás helyett valami más csinált. Szerinte ez a rendszer arra kényszeríti a tanulókat, hogy megkérdőjelezzék saját értékeiket és képességeiket.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.