Tizenkét éven át készülnek a dél-koreai diákok az egyetemi felvételire, a vizsga nyolcórás
Evés, tanulás, alvás - aztán ugyanez elölről. Ebből áll egy átlagos, egyetemi felvételire készülő dél-koreai diák napja.
Bezzeg Hanna
A dél-koreai rendszer jól ismert a diákokra nehezedő nyomásról - az egyik legnagyobb kihívást az egyetemi felvételi jelenti, amelyhez egy 8 órán át tartó vizsgán kell részt venniük jelentkezőknek. Az országban ez a vizsga nemcsak a továbbtanulást határozza meg, de a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekre is hatással van.
A BBC videójában egy szöuli diákány arról számol be, hogy a vizsga előtt minden nap reggel 8-tól hajnali 1-ig tanul, a felkészülést csak az étkezések idejére szakítja meg. Hétvégén még korábban kel, így még többet tud tanulni. Számára a legnehezebb a monotonitás, hiszen minden napja teljesen ugyanúgy telik.
A nagy nyomás mentálisan is komoly terhet jelent: egy másik dél-koreai diák úgy fogalmaz, minden alkalommal szorongva hagyta el az otthonát, amikor tanulás helyett valami más csinált. Szerinte ez a rendszer arra kényszeríti a tanulókat, hogy megkérdőjelezzék saját értékeiket és képességeiket.
Bár még nem kezdődött el a 2026/2027-es tanév, de a 2027-es középiskolai felvételinek már most készen van a menetrendje. Mutatjuk a legfontosabb feladatokat, dátumokat.
Augusztus 25. és 31. között országszerte szakmai tanévnyitó konferenciákat szervez az Oktatási Hivatal az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal együttműködésben. A rendezvények iránt nagy az érdeklődés, több helyszínen már minden hely betelt, néhány megyében azonban még lehet regisztrálni.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.