Tizenkét éven át készülnek a dél-koreai diákok az egyetemi felvételire, a vizsga nyolcórás
Evés, tanulás, alvás - aztán ugyanez elölről. Ebből áll egy átlagos, egyetemi felvételire készülő dél-koreai diák napja.
Bezzeg Hanna
A dél-koreai rendszer jól ismert a diákokra nehezedő nyomásról - az egyik legnagyobb kihívást az egyetemi felvételi jelenti, amelyhez egy 8 órán át tartó vizsgán kell részt venniük jelentkezőknek. Az országban ez a vizsga nemcsak a továbbtanulást határozza meg, de a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekre is hatással van.
A BBC videójában egy szöuli diákány arról számol be, hogy a vizsga előtt minden nap reggel 8-tól hajnali 1-ig tanul, a felkészülést csak az étkezések idejére szakítja meg. Hétvégén még korábban kel, így még többet tud tanulni. Számára a legnehezebb a monotonitás, hiszen minden napja teljesen ugyanúgy telik.
A nagy nyomás mentálisan is komoly terhet jelent: egy másik dél-koreai diák úgy fogalmaz, minden alkalommal szorongva hagyta el az otthonát, amikor tanulás helyett valami más csinált. Szerinte ez a rendszer arra kényszeríti a tanulókat, hogy megkérdőjelezzék saját értékeiket és képességeiket.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
Az érdeklődési körükről, erősségeikről és kompetenciáikról töltenek ki online kérdéssort a nyolcadikosok az országos pályaorientációs mérésen, amelynek végén a hozzájuk illeszkedő továbbtanulási irányokról is visszajelzést kapnak. A kötelező mérés szeptember 16-án kezdődik és október 9-ig tart.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
2008 óta 12 200 forint jár az egy gyereket nevelő családoknak, az egyedülálló szülőnek ennél csupán 1500 forinttal több. Magyar Péter hétfő reggel adott első alkalommal interjút a megújult közmédiának, ahol arról is kérdezték, mikor teljesülhet a párt egyik legfontosabb kampányígérete, a családi pótlék emelése.