Tizenkét éven át készülnek a dél-koreai diákok az egyetemi felvételire, a vizsga nyolcórás
Evés, tanulás, alvás - aztán ugyanez elölről. Ebből áll egy átlagos, egyetemi felvételire készülő dél-koreai diák napja.
Bezzeg Hanna
A dél-koreai rendszer jól ismert a diákokra nehezedő nyomásról - az egyik legnagyobb kihívást az egyetemi felvételi jelenti, amelyhez egy 8 órán át tartó vizsgán kell részt venniük jelentkezőknek. Az országban ez a vizsga nemcsak a továbbtanulást határozza meg, de a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekre is hatással van.
A BBC videójában egy szöuli diákány arról számol be, hogy a vizsga előtt minden nap reggel 8-tól hajnali 1-ig tanul, a felkészülést csak az étkezések idejére szakítja meg. Hétvégén még korábban kel, így még többet tud tanulni. Számára a legnehezebb a monotonitás, hiszen minden napja teljesen ugyanúgy telik.
A nagy nyomás mentálisan is komoly terhet jelent: egy másik dél-koreai diák úgy fogalmaz, minden alkalommal szorongva hagyta el az otthonát, amikor tanulás helyett valami más csinált. Szerinte ez a rendszer arra kényszeríti a tanulókat, hogy megkérdőjelezzék saját értékeiket és képességeiket.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.