Evés, tanulás, alvás - aztán ugyanez elölről. Ebből áll egy átlagos, egyetemi felvételire készülő dél-koreai diák napja.
A dél-koreai rendszer jól ismert a diákokra nehezedő nyomásról - az egyik legnagyobb kihívást az egyetemi felvételi jelenti, amelyhez egy 8 órán át tartó vizsgán kell részt venniük jelentkezőknek. Az országban ez a vizsga nemcsak a továbbtanulást határozza meg, de a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekre is hatással van.
A BBC videójában egy szöuli diákány arról számol be, hogy a vizsga előtt minden nap reggel 8-tól hajnali 1-ig tanul, a felkészülést csak az étkezések idejére szakítja meg. Hétvégén még korábban kel, így még többet tud tanulni. Számára a legnehezebb a monotonitás, hiszen minden napja teljesen ugyanúgy telik.
A nagy nyomás mentálisan is komoly terhet jelent: egy másik dél-koreai diák úgy fogalmaz, minden alkalommal szorongva hagyta el az otthonát, amikor tanulás helyett valami más csinált. Szerinte ez a rendszer arra kényszeríti a tanulókat, hogy megkérdőjelezzék saját értékeiket és képességeiket.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
