Budapest is felkerült a világ legjobb egyetemvárosainak legfrissebb, 2022-es rangsorára, amelyet a brit Quacquarelli Symonds (QS) állított össze. A listán az 58. helyet szerezte meg, a régióból csak Bécs és Prága előzte meg. A fő ok valószínűleg az, hogy Budapest még mindig a világ nyolcadik legolcsóbb egyetemvárosa.
A QS egyetemvárosokról készített, szerdán nyilvánosságra hozott rangsorának élén London, München, valamint – holtversenyben – Szöul és Tokió áll, de a tíz legjobb egyetemváros közé sorolták Berlint, Melbourne-t, Zürichet, Sydney-t, Bostont, Montrealt és Párizst is (utóbbiak szintén holtversenyben kerültek a tízes listára).
A régióból Bécs érte el a legjobb eredményt: a városban több mint húsz egyetem működik – például a nemzetközi rangsorokban évről évre kiemelkedő helyezést elérő Universität Wien vagy a kiváló gazdasági képzéseket kínáló Wirtschaftsuniversität Wien –, az ottani felsőoktatási intézmények évről évre több ezer magyar felvételizőt vonzanak. Prágát a 45., Budapestet pedig az 58. helyre sorolták a QS-rangsor készítői (ezzel Budapest valamennyit rontott, az elmúlt években a 43-56. hely között mozgott). Varsó a 60., Brno a 77., Krakkó pedig a 101. helyen végzett.
Meglepő, de több világváros – például Moszkva, Peking, Sanghaj, Los Angeles, Brüsszel – nem az első húsz között szerepel, viszont több kisebb város is feltűnik a lista elején, mint például Lausanne, Newcastle vagy Leuven (ez utóbbi nem meglepő, a Leuveni Katolikus Egyetem Európa egyik legjobbja).
Miért csak Budapest került fel a rangsorra?
Szeged, Pécs, Debrecen vagy éppen Miskolc miért nem? Budapesten kívül egy magyar egyetemvárosnak sem volt esélye felkerülni a QS listájára, méghozzá azért, mert csak olyan városokat rangsoroltak, ahol legalább 250 ezren élnek, és ahol legalább két olyan egyetem működik, amely felkerült a QS legutóbbi világrangsorára. Az első kritérium teljesítéséhez Debrecen áll a legközelebb 200 ezer körüli lélekszámával, de a második feltételnek Budapesten kívül egy magyar város sem felel meg, a 2000-es évek elejének integrációi után szinte minden nagyvárosban egy (de nagy) felsőoktatási intézmény jött létre.
A QS szakemberei több szempont alapján értékelték azt a 164 várost, amely végül mindkét feltételnek megfelelt: az ott működő egyetemek rangsorbeli helyezése, a hallgatói „összetétel”, például a külföldi diákok aránya, olyan általános jellemzők, mint a közbiztonság, a légszennyezettség (sőt még a Transparency International korrupciós indexét is figyelembe vették), a munkáltatói aktivitás és természetesen az árak.
Budapestről elsősorban a nemzetközi összehasonlításban alacsony megélhetési költségeket emeli ki a QS városbemutató írása, amely szerint Budapest a világ nyolcadik legolcsóbb egyetemvárosa: az átlagos tandíj a fővárosi egyetemeken évente 3600 dollár, vagyis körülbelül egymillió forint, számításaik szerint egy hallgató havi 600 dollárból kijön a városban (igaz, ebben még nincs benne az albérlet díja). Hozzáteszik azt is, hogy a városban harmincöt felsőoktatási intézmény működik, ezek közül három - az ELTE, a BME és a Corvinus - szerepel a cég 2022-es világrangsorán, több egyetemen pedig angolul, franciául vagy németül is lehet tanulni. A felsorolásból persze nem maradt ki a Sziget, ahogy a romkocsmák, a múzeumok és a gyógyfürdők sem.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
