Rendkívüli iskolabezárások: legutóbb 33 éve volt országos szünet - akkor a hó miatt

Különleges hét a mostani, nem csak azért, mert új okítási munkarendet vezettek be, hanem azért is mert hosszú ideje nem volt ehhez hasonló iskolai "szünet". A nosztalgia kedvéért összeszedtük a legemlékezetesebb iskolai szüneteket a múltból.

  • Eduline

Presze a jelenlegi helyzet nem hasonlítható semmihez. Az utolsó országos, rendkívüli iskolai bezárások 1987 januárjában voltak. Ekkor ugyanis hatalmas havazás volt az egész országban. Ez a "Nagy '87-es havazásként" vonult be a történelembe. Leállt a közlekedés, sok települést napokig nem lehetett kimenni az utcára, sokat pedig teljesen elzárt a havazás a külvilágtól. 

"Emlékszem, amikor felkeltünk reggel, gyanús volt, hogy az erkély egyik sarkában hatalmas hó van. A szél is nagyon fújt. Sokan ennek ellenére elindultunk az iskolába, de nekünk kellett kitaposni az ösvényeket a friss hóban. Többen csak a második, harmadik órára értek be, de olyanok is voltak, akik napokig nem tudtak bejárni az iskolába" - emlékezett vissza egy hajdani iskolás.

 A havat sok helyen, az akkor még Magyarországon állomásozó orosz kiskatonák segítségévek lehetett eltakarítani, éjjel-nappal mentek a munkagépek és a hókotrók:

Korábban rendkívüli iskolai szünetre az 1956-os forradalom ideje alatt volt példa, illetve több télen is előfordult, hogy a hidegebb időszakban úgynevezett "szénszünetet" rendeltek el. Ilyenkor bezártak az iskolák, hogy a nagy hidegben spóroljanak a tüzelővel, így a tanítás is szünetelt - azonban ez jellemzően csak helyi és pár napos, maximum egy hetes szüneteket jelentett.

Ti is emlékeztek a Nagy havazásra, esetleg elmesélnétek, milyen volt akkor iskolásnak lenni, akkor írjátok meg az [email protected]. A 2020-ban a távoktatás kérdése folyamatosan téma nálunk is, ha kíváncsiak vagytok a legfrissebb fejleményekre, akkor itt megtaláljátok a folyamatosan frissülő cikkeinket.

Megszólalt a köznevelési államtitkár: pár nap kell az iskolákban a digitális munkarendre való átálláshoz

Pár nap kell az iskolákban a digitális munkarendre való átálláshoz, de utána látni fogják, milyen színes oktatási gyakorlat alakul majd ki ezen a téren - mondta a köznevelési államtitkár.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.