Meghalt az informatikus, aki megalkotta a Ctrl+C és Ctrl+V parancsokat

Elhunyt a beadandók, esszék és szakdolgozatok egyik komoly támogatója.

  • Eduline

Szomorú nap ez a Wordben írt dolgozatok, beadandók és szakdolgozatok világában, ugyanis 74 éves korában elhunyt Larry Tesler.

A New Yorkból indult szakember azzal írta be magát a számítástechnika történetébe, hogy megalkotta a ma már alapműveletnek számító kivágás, másolás, beillesztés parancsokat, vagyis Crtl+X, Crtl+C és Ctrl+V funkciókat - írja a hvg.hu.

Larry Tesler munkája során arra is nagy hangsúlyt fektetett, hogy a számítógépekkel való munka minél kényelmesebb legyen. Az tehát, hogy az ismert gombok az X, a C és a V betűkre kerültek, nem a véletlen műve volt. Ennek pedig borzasztóan hálásak lehetünk, akár iskolába, egyetemre vagy dolgozni járunk.

Facebook

Ez a nap képe a Neptunról: "csúcskategóriás, elsőosztályú elektronikus tanulmányi rendszer"

Az egyetemi évek alatt mindenki megismeri a Neptun különös világát. A vizsgaidőszakban és a tantárgyfelvételnél pedig nagyon sok közös percet, órát vagy akár napot is eltölthettek a kedvenc egyetemi felületetekkel. De mi is az a Neptun? Ez a remek mém egy képben összefoglalja.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.