Tudjátok, honnan ered a szalagavató, és hogy milyen szokásai voltak régen ennek az eseménynek? Nem csak a régi, a jelenlegi szokásokról is összegyűjtöttünk érdekességeket.
Régen máshogy nevezték
Ami ma szalagavató, az régen valétálás volt, amely nem csupán egy estét jelentett. A valétálás időszaka a szalagfeltűzéstől egészen a szalaglevételig tartott. A latin eredetű szó a “valete” kifejezésből származik, azt jelenti: “Éljetek boldogul”. A valétatűzés kifejezés egyébként nem merült teljes homályba, a Soproni Egyetem például máig őrzi a hagyományait, érdekes módon itt tehát a mai középiskolákban tartott hagyomány átalakulva él az egyetemen is, és nem végzős középiskolások, hanem végzős egyetemisták valétálnak.
Ma sem mindenhol szalagavatónak hívják az eseményt: több középiskolában szerepel gombavató néven, ugyanis az ő felsőjükre nem is szalagot, hanem gombot tűznek. Ez a "gomb" általában egy fém kitűző, amelyen ugyanúgy szerepelnek azok az infók, amelyen másoknál a szalagon.
A kezdetek
Feltehetőleg a 19. század első felében, Selmecbányán rendezték az első ilyen eseményt. A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola a trianoni békeszerződés után Selmecbányáról került Sopronba, ez az intézmény tekinthető a mai miskolci és soproni egyetem elődjének is. Nem véletlen az említés tehát, hogy a Soproni Egyetem máig őrzi a kezdeti formát. A selmeci diákhagyományokat egyébként több mai hazai egyetem is viszi tovább.
Többféle szalag volt
Kétféle valétaszalag létezett: az egyik rövid karszalag aranyrojtokkal, míg a másik monogrammal és évszámmal került a diákok vállára. Ez utóbbi terjedt el ma is: általában kék vagy bordó szalagot kapnak a diákok, rajta az iskola nevével és az évfolyamuk évszámá(i)val, kivéve ugye a már említett gombokat.
Fáklyás menet is volt
Akár a ballagás során, régen a szalagavatón is felvonultak a diákok. A valétamenetként számontartott fáklyás menetet általában a legidősebb diák nyitotta, aki egy hosszú botra kötözött tölgycsokrott vitt, a többiek pedig tölgylevelet helyeztek a kalapjukra. Ez ma a Soproni Egyetemen hattyútollas verzióban él tovább.
Sokféle ruha
Régen is biztosan nem, vagy nem csak menyasszonyi ruhában táncoltak a lányok, ami ugyebár ma a szalagavató egyik központi része lett. Lehet, hogy kevesen tudnak arról, de a fő táncot ma sem minden iskolában menyasszonyi ruhában táncolják. Előfordulnak a hagyományos palotás bársonyruhában fellépő diákok, ahol a fiúk is a hozzá illő frakkban táncolnak, de vannak egyénileg varrott, az iskola színeiben pompázó ruhák is, amelyek felváltják a menyasszonyi ruhákat.
Ilyen volt a technikum régen és ilyen lesz jövőre: tények és fotók
A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
