Az Ohiói Egyetem legfrissebb tanulmányából kiderült, hogy az amerikai gyerekek egynegyedének soha nem olvasnak mesét a szülei, emiatt akár egymillió szóval kisebb lesz a szókincsük a rendszeresen mesét hallgató társaikhoz képest.
A legfrissebb kutatás egy korábbi tanulmányra épül, amely kimutatta, hogy az amerikai gyerekek egynegyedének soha nem olvasnak mesét, míg a másik egynegyedüknek is csak nagyon ritkán – hetente egyszer, kétszer – írja a Fidelio.
A lap beszámolt arról, hogy azok a gyerekek, akiknek napi egy könyvet olvasnak, közel 290 ezerrel több szóval ismerkednek meg ötéves korukra, mint azok, akiknek a szülei nem olvasnak rendszeresen mesét.
Elindult az egyik legjobb online tanulási oldal magyar felülete
Néhány napja elindult a Khan Academy magyar nyelvű verziója - írja a Qubit.
A kutatók a columbusi városi könyvtárral együttműködve kiszámolták, hogy nagyjából hány szóval találkozhatnak a gyerekek a születésüktől ötéves korukig. Az eredmény egészen megdöbbentő: azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak a szüleik, 4662 szóval ismerkednek meg, míg a heti egy-két alkalommal mesét hallgatók már 63 750 szót tudhatnak a magukénak.
Akiknek heti 3-5 alkalommal olvasnak 169 520 szóval, a naponta olvasásban részesülőknek 296 660 szóval lesz nagyobb a szókincsük. Viszont azok az ötévesek, akiknek születésüktől fogva naponta ötször olvastak, akár 1 483 300 szót is megismerhetnek.
Két tanárnő, aki a Facebookon keresztül olvas esti mesét a tanítványainak
Facebookon keresztül olvas esti mesét tanítványainak két brit tanárnő - azt mondják, tisztában vannak azzal, hogy ez nem helyettesítheti a hagyományos meseolvasást, de sokkal jobb, mint ha a gyerekek esténként tévét néznének vagy online játékokkal töltenék az időt.
Ez a több mint "egymilliós szószakadék" kulcsfontosságú a gyerekek szókincsének, a későbbiekben pedig az olvasási készségek fejlődésének szempontjából, ugyanis a könyvekből megismert szavak sokkal bonyolultabbak és összetettebbek, mint amelyeket a mindennapos kommunikáció során elsajátítanak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
