Egyetemisták vagytok/lesztek? Ezért nem érdemes a vizsga napján tanulni

A szóbeli vizsgák erősebb stresszhelyzetet jelentenek a diákoknak, a túlzott stressz csökkenti a teljesítményt - mondta Kalamár Hajnalka klinikai pszichológus az M1 aktuális csatornán.

  • MTI

 Az izgalom az agy, a központi idegrendszer éberségi állapota, ami szükséges a jó teljesítményhez. Az izgalom adott foka segíti, a túl magas viszont már blokkolja azt - tette hozzá.

Kalamár Hajnalka szerint mindenkinek érdemes megtanulni néhány gyakorlatot a stressz kedvező szinten tartására. A légzés szabályozása csökkenti a magas stresszt, és megnyugtatóan hat. A vizsga napján nem érdemes tanulni, mert összekeverednek az információk, és a pozitív szemléletmód is segíthet a stressz csökkentésében - mondta.

Itt találtok hasznos tippeket a vizsgaidőszakhoz:

Ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni, hogy ne legyen rémálom a vizsgaidőszak

A vizsgaidőszak olyan, mint a főzés, minden hozzávalónak kéznél kell lennie ahhoz, hogy gördülékenyen menjen - véli Lipták-Váradi Julianna, az Egyetemi Évek oldal szerzője, egyetemi oktató, aki könyvében és online kurzusában könnyen alkalmazható praktikákkal ismerteti meg az egyetemistákat, hogy a vizsgaidőszakuk kevésbé stresszes, viszont annál sikeresebb legyen.

Bárki megirigyelhetné: különleges módon küzdenek szorongás és a stressz ellen egy angol iskolában

Egy angol katolikus általános iskolában különös módszerrel küzdenek szorongás és a stressz ellen.

Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

Szélesebb jogköröket adna a szülőknek az óvodákban és iskolákban a Gyermekjogi Civil Koalíció

A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.