Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Diákhitel Központ (DK) igazgatósága évi 9,5 százalékban állapította meg a diákhitel 2010. január 1. és június 30. közötti időszakban érvényes kamatát - tette közzé a DK szombaton napilapokban. Ez 100 bázisponttal alacsonyabb az előző félévinél (akkor 10,5 százalék volt).
A diákhitel kamata jogszabályi előírás alapján három elemből tevődik össze: a korábbi időszak átlagos forrásköltségéből, a működési, működtetési költségből és a kockázati prémiumból. A mostani 100 bázispontos csökkentést az tette lehetővé, hogy az átlagos forrásköltség a piaci környezet javulásának köszönhetően az előző félévben 67 bázisponttal - 7,49-ról 6,82 százalékra - süllyedt, a működési költség pedig 33 bázisponttal - 1,49-ról 1,16 százalékra - mérséklődött. A kockázati prémium 1,52 százalék maradt (ezt nem félévenként, hanem az egész tanévre állapítják meg).
A diákhitel adósok fizetési hajlandósága továbbra is kiváló - hangsúlyozta Őri András, a DK kommunikációs igazgató. A törlesztők átlagosan a dupláját fizetik a kötelezőnek, az előtörlesztés ugyanis ingyenes, és a tőketartozást csökkenti. A 285 ezer eddigi hitelfelvevőből több mint 60 ezren már teljesen letudták a tartozásukat. A bebukott hitelek aránya a 130 ezer törlesztőből mintegy 3 százalék, 3.500 fő. (A bankrendszerben a problémás eszközök aránya szeptember végén az összes ügyfélhitel 6,6 százalékát tette ki, a 90 napon túli fizetési késedelemben lévő hitelek aránya pedig az összes kölcsönállomány 5,4 százalékát.) Őri András úgy vélekedett: a hitelek bebukásában a szociális helyzet mellett a hanyagság is szerepet játszhat, az érintettek többsége ugyanis meg sem kezdte a törlesztést, amely az első két évben igen alacsony, a minimálbér 6 százaléka. A csökkentett törlesztéssel, amit egy idén júliusi kormányrendelet tett lehetővé, eddig 1.000-1.100 hiteladós élt. A két évre szóló könnyítést mindenkinek mérlegelés nélkül megadja a DK, ha az adós vállalja, hogy havonta legalább a minimálbér 6 százalékát befizeti, vagyis az idén havonta 4.140, jövőre havonta 4.290 forintot (a tárgyévben mindig az előző évi minimálbért veszik figyelembe). Őri András ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: a könnyítés révén átmenetileg kisebb a törlesztési teher, a futamidő azonban meghosszabbodik - így a kamatot is hosszabb ideig kell fizetni -, ezért mindenki fontolja meg, mielőtt igénybe venné a könnyítést. A következő törlesztésnél, amelynek január 5-ig kell beérkeznie, már a 2010-re megállapított kötelező összeget kell átutalni. A DK december 15-ig minden törlesztőt levélben értesített arról, hogy jövőre mennyi lesz a kötelező minimális törlesztő részlet - mondta a kommunikációs igazgató.mtiAz új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.