A Diákhitel Központ (DK) igazgatósága évi 9,5 százalékban állapította meg a diákhitel 2010. január 1. és június 30. közötti időszakban érvényes kamatát - tette közzé a DK szombaton napilapokban. Ez 100 bázisponttal alacsonyabb az előző félévinél (akkor 10,5 százalék volt).
A diákhitel kamata jogszabályi előírás alapján három elemből tevődik össze: a korábbi időszak átlagos forrásköltségéből, a működési, működtetési költségből és a kockázati prémiumból. A mostani 100 bázispontos csökkentést az tette lehetővé, hogy az átlagos forrásköltség a piaci környezet javulásának köszönhetően az előző félévben 67 bázisponttal - 7,49-ról 6,82 százalékra - süllyedt, a működési költség pedig 33 bázisponttal - 1,49-ról 1,16 százalékra - mérséklődött. A kockázati prémium 1,52 százalék maradt (ezt nem félévenként, hanem az egész tanévre állapítják meg).
A diákhitel adósok fizetési hajlandósága továbbra is kiváló - hangsúlyozta Őri András, a DK kommunikációs igazgató. A törlesztők átlagosan a dupláját fizetik a kötelezőnek, az előtörlesztés ugyanis ingyenes, és a tőketartozást csökkenti. A 285 ezer eddigi hitelfelvevőből több mint 60 ezren már teljesen letudták a tartozásukat. A bebukott hitelek aránya a 130 ezer törlesztőből mintegy 3 százalék, 3.500 fő. (A bankrendszerben a problémás eszközök aránya szeptember végén az összes ügyfélhitel 6,6 százalékát tette ki, a 90 napon túli fizetési késedelemben lévő hitelek aránya pedig az összes kölcsönállomány 5,4 százalékát.) Őri András úgy vélekedett: a hitelek bebukásában a szociális helyzet mellett a hanyagság is szerepet játszhat, az érintettek többsége ugyanis meg sem kezdte a törlesztést, amely az első két évben igen alacsony, a minimálbér 6 százaléka. A csökkentett törlesztéssel, amit egy idén júliusi kormányrendelet tett lehetővé, eddig 1.000-1.100 hiteladós élt. A két évre szóló könnyítést mindenkinek mérlegelés nélkül megadja a DK, ha az adós vállalja, hogy havonta legalább a minimálbér 6 százalékát befizeti, vagyis az idén havonta 4.140, jövőre havonta 4.290 forintot (a tárgyévben mindig az előző évi minimálbért veszik figyelembe). Őri András ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: a könnyítés révén átmenetileg kisebb a törlesztési teher, a futamidő azonban meghosszabbodik - így a kamatot is hosszabb ideig kell fizetni -, ezért mindenki fontolja meg, mielőtt igénybe venné a könnyítést. A következő törlesztésnél, amelynek január 5-ig kell beérkeznie, már a 2010-re megállapított kötelező összeget kell átutalni. A DK december 15-ig minden törlesztőt levélben értesített arról, hogy jövőre mennyi lesz a kötelező minimális törlesztő részlet - mondta a kommunikációs igazgató.mtiMiután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
