A Diákhitel Központ (DK) igazgatósága évi 9,5 százalékban állapította meg a diákhitel 2010. január 1. és június 30. közötti időszakban érvényes kamatát - tette közzé a DK szombaton napilapokban. Ez 100 bázisponttal alacsonyabb az előző félévinél (akkor 10,5 százalék volt).
A diákhitel kamata jogszabályi előírás alapján három elemből tevődik össze: a korábbi időszak átlagos forrásköltségéből, a működési, működtetési költségből és a kockázati prémiumból. A mostani 100 bázispontos csökkentést az tette lehetővé, hogy az átlagos forrásköltség a piaci környezet javulásának köszönhetően az előző félévben 67 bázisponttal - 7,49-ról 6,82 százalékra - süllyedt, a működési költség pedig 33 bázisponttal - 1,49-ról 1,16 százalékra - mérséklődött. A kockázati prémium 1,52 százalék maradt (ezt nem félévenként, hanem az egész tanévre állapítják meg).
A diákhitel adósok fizetési hajlandósága továbbra is kiváló - hangsúlyozta Őri András, a DK kommunikációs igazgató. A törlesztők átlagosan a dupláját fizetik a kötelezőnek, az előtörlesztés ugyanis ingyenes, és a tőketartozást csökkenti. A 285 ezer eddigi hitelfelvevőből több mint 60 ezren már teljesen letudták a tartozásukat. A bebukott hitelek aránya a 130 ezer törlesztőből mintegy 3 százalék, 3.500 fő. (A bankrendszerben a problémás eszközök aránya szeptember végén az összes ügyfélhitel 6,6 százalékát tette ki, a 90 napon túli fizetési késedelemben lévő hitelek aránya pedig az összes kölcsönállomány 5,4 százalékát.) Őri András úgy vélekedett: a hitelek bebukásában a szociális helyzet mellett a hanyagság is szerepet játszhat, az érintettek többsége ugyanis meg sem kezdte a törlesztést, amely az első két évben igen alacsony, a minimálbér 6 százaléka. A csökkentett törlesztéssel, amit egy idén júliusi kormányrendelet tett lehetővé, eddig 1.000-1.100 hiteladós élt. A két évre szóló könnyítést mindenkinek mérlegelés nélkül megadja a DK, ha az adós vállalja, hogy havonta legalább a minimálbér 6 százalékát befizeti, vagyis az idén havonta 4.140, jövőre havonta 4.290 forintot (a tárgyévben mindig az előző évi minimálbért veszik figyelembe). Őri András ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: a könnyítés révén átmenetileg kisebb a törlesztési teher, a futamidő azonban meghosszabbodik - így a kamatot is hosszabb ideig kell fizetni -, ezért mindenki fontolja meg, mielőtt igénybe venné a könnyítést. A következő törlesztésnél, amelynek január 5-ig kell beérkeznie, már a 2010-re megállapított kötelező összeget kell átutalni. A DK december 15-ig minden törlesztőt levélben értesített arról, hogy jövőre mennyi lesz a kötelező minimális törlesztő részlet - mondta a kommunikációs igazgató.mtiIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
