Mások megalázása, a módszeres kegyetlenkedés a gyerekek és fiatal felnőttek világának is része. A szakirodalomban bullyingnak nevezett jelenség (talán terrorizálásnak lehetne fordítani) jelen van az iskoláinkban, s bár a kiközösítettek eddig nem rendeztek iskolai vérfürdőt, a kamaszkori öngyilkossági kísérletek előidézője lehet egy ilyen kilátástalan helyzet. Ahogy az az iskolai környezet is, amely eltűri ezt. Jármi Éva pszichológussal, az ELTE-PPK Iskolai Pszichológiai Intézeti Központ oktatójával a hvg.hu újságírója beszélgetett.
Az első magyarországi iskolai lövöldözés elkövetője valószínűleg pszichés problémái miatt volt zaklatott, de a hasonló külföldi események mögött a pszichológusok vizsgálatai szerint általában az iskolán belüli erőszak bújik meg: egy kiszolgáltatott, folyton szekált diák bosszút áll a megaláztatásokért. Az iskolai terrorizálás ellen kampányok folynak, s prevenciós programok indulnak sok országban. Nálunk is van ilyen tendencia?
Jármi Éva: Magyarországon egyelőre nevet sem tudunk neki adni, az angol bullyingnak nincs magyar megfelelője. A szakemberek iskolai erőszaknak meg kortárs-bántalmazásnak, basáskodásnak hívják, de nincs egy olyan kifejezés, amin kérdező felnőttként és kérdezett diákként ugyanazt értenénk. Mivel fontos, hogy az ezzel kapcsolatos kutatások során pontosan értsék a fiatalok, hogy milyen élményeikre vagyunk kíváncsiak, most próbáljuk feltárni azokat a fogalmakat, amelyeket a fiatalok egymás között használnak. Jó eséllyel ilyen lehet a szívatás, kicsinálás, lealázás.
A teljes interjút elolvashatod a hvg.hu-n.
Vészesen közeledik az érettségi, most már itt az ideje elkezdeni a felkészülést. Összegyűjtöttük, hogy milyen szóbeli tételcímek és témakörök kapcsolódnak a fő érettségi tárgyakhoz - így biztosan könnyebb lesz a keresés.
Elkezdődött a második félév, ilyenkor sok végzős osztályfőnök egy pillanatra megáll, és végiggondolja: hogyan is fért bele ennyi minden az elmúlt hónapokba? Suba Gabriella részletesen számol be a megállás nélküli szervezésről és adminisztrációról.
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
