Mások megalázása, a módszeres kegyetlenkedés a gyerekek és fiatal felnőttek világának is része. A szakirodalomban bullyingnak nevezett jelenség (talán terrorizálásnak lehetne fordítani) jelen van az iskoláinkban, s bár a kiközösítettek eddig nem rendeztek iskolai vérfürdőt, a kamaszkori öngyilkossági kísérletek előidézője lehet egy ilyen kilátástalan helyzet. Ahogy az az iskolai környezet is, amely eltűri ezt. Jármi Éva pszichológussal, az ELTE-PPK Iskolai Pszichológiai Intézeti Központ oktatójával a hvg.hu újságírója beszélgetett.
Az első magyarországi iskolai lövöldözés elkövetője valószínűleg pszichés problémái miatt volt zaklatott, de a hasonló külföldi események mögött a pszichológusok vizsgálatai szerint általában az iskolán belüli erőszak bújik meg: egy kiszolgáltatott, folyton szekált diák bosszút áll a megaláztatásokért. Az iskolai terrorizálás ellen kampányok folynak, s prevenciós programok indulnak sok országban. Nálunk is van ilyen tendencia?
Jármi Éva: Magyarországon egyelőre nevet sem tudunk neki adni, az angol bullyingnak nincs magyar megfelelője. A szakemberek iskolai erőszaknak meg kortárs-bántalmazásnak, basáskodásnak hívják, de nincs egy olyan kifejezés, amin kérdező felnőttként és kérdezett diákként ugyanazt értenénk. Mivel fontos, hogy az ezzel kapcsolatos kutatások során pontosan értsék a fiatalok, hogy milyen élményeikre vagyunk kíváncsiak, most próbáljuk feltárni azokat a fogalmakat, amelyeket a fiatalok egymás között használnak. Jó eséllyel ilyen lehet a szívatás, kicsinálás, lealázás.
A teljes interjút elolvashatod a hvg.hu-n.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
