Mások megalázása, a módszeres kegyetlenkedés a gyerekek és fiatal felnőttek világának is része. A szakirodalomban bullyingnak nevezett jelenség (talán terrorizálásnak lehetne fordítani) jelen van az iskoláinkban, s bár a kiközösítettek eddig nem rendeztek iskolai vérfürdőt, a kamaszkori öngyilkossági kísérletek előidézője lehet egy ilyen kilátástalan helyzet. Ahogy az az iskolai környezet is, amely eltűri ezt. Jármi Éva pszichológussal, az ELTE-PPK Iskolai Pszichológiai Intézeti Központ oktatójával a hvg.hu újságírója beszélgetett.
Az első magyarországi iskolai lövöldözés elkövetője valószínűleg pszichés problémái miatt volt zaklatott, de a hasonló külföldi események mögött a pszichológusok vizsgálatai szerint általában az iskolán belüli erőszak bújik meg: egy kiszolgáltatott, folyton szekált diák bosszút áll a megaláztatásokért. Az iskolai terrorizálás ellen kampányok folynak, s prevenciós programok indulnak sok országban. Nálunk is van ilyen tendencia?
Jármi Éva: Magyarországon egyelőre nevet sem tudunk neki adni, az angol bullyingnak nincs magyar megfelelője. A szakemberek iskolai erőszaknak meg kortárs-bántalmazásnak, basáskodásnak hívják, de nincs egy olyan kifejezés, amin kérdező felnőttként és kérdezett diákként ugyanazt értenénk. Mivel fontos, hogy az ezzel kapcsolatos kutatások során pontosan értsék a fiatalok, hogy milyen élményeikre vagyunk kíváncsiak, most próbáljuk feltárni azokat a fogalmakat, amelyeket a fiatalok egymás között használnak. Jó eséllyel ilyen lehet a szívatás, kicsinálás, lealázás.
A teljes interjút elolvashatod a hvg.hu-n.
Egy-egy strandbelépő ára könnyen több ezer forint is lehet. Szerencsére Budapesten és a főváros környékén több olyan helyet is találni, ahol teljesen ingyen lehet fürdeni, vagy a diákok kedvezményes jeggyel csobbanhatnak.
Egy brit kutatás szerint a ma húszas éveik elején járó fiatalok fizetése érezhetően magasabb, mint amennyit a millenniálok tagjai kerestek ugyanennyi idősen.
A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
