Mások megalázása, a módszeres kegyetlenkedés a gyerekek és fiatal felnőttek világának is része. A szakirodalomban bullyingnak nevezett jelenség (talán terrorizálásnak lehetne fordítani) jelen van az iskoláinkban, s bár a kiközösítettek eddig nem rendeztek iskolai vérfürdőt, a kamaszkori öngyilkossági kísérletek előidézője lehet egy ilyen kilátástalan helyzet. Ahogy az az iskolai környezet is, amely eltűri ezt. Jármi Éva pszichológussal, az ELTE-PPK Iskolai Pszichológiai Intézeti Központ oktatójával a hvg.hu újságírója beszélgetett.
Az első magyarországi iskolai lövöldözés elkövetője valószínűleg pszichés problémái miatt volt zaklatott, de a hasonló külföldi események mögött a pszichológusok vizsgálatai szerint általában az iskolán belüli erőszak bújik meg: egy kiszolgáltatott, folyton szekált diák bosszút áll a megaláztatásokért. Az iskolai terrorizálás ellen kampányok folynak, s prevenciós programok indulnak sok országban. Nálunk is van ilyen tendencia?
Jármi Éva: Magyarországon egyelőre nevet sem tudunk neki adni, az angol bullyingnak nincs magyar megfelelője. A szakemberek iskolai erőszaknak meg kortárs-bántalmazásnak, basáskodásnak hívják, de nincs egy olyan kifejezés, amin kérdező felnőttként és kérdezett diákként ugyanazt értenénk. Mivel fontos, hogy az ezzel kapcsolatos kutatások során pontosan értsék a fiatalok, hogy milyen élményeikre vagyunk kíváncsiak, most próbáljuk feltárni azokat a fogalmakat, amelyeket a fiatalok egymás között használnak. Jó eséllyel ilyen lehet a szívatás, kicsinálás, lealázás.
A teljes interjút elolvashatod a hvg.hu-n.
Június 15-én zárta volna le a tanévet a Tanítanék, és a kötelező hétvégi ledolgozást is eltörölte volna. Ezeket nem fogadták el, három másik javaslatuk viszont bekerült a következő tanév szabályozásába.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
A tegnap megválasztott köztársasági elnök Budapesten érettségizett, majd az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Később főiskolai vezető, országgyűlési képviselő, majd strasbourgi bíró lett, hazatérése után pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották.
Alig változott a 2026/2027-es tanév rendje a társadalmi egyeztetés után. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint sok esetben érthető, hogy jogi vagy időbeli korlátok miatt nem lehet megvalósítani a beérkező javaslatokat, de minderről a minisztériumnak sokkal világosabban kellene kommunikálnia.
@eduline.hu “Fogyasszunk minél kevesebb energiát, és minél több jeget!” – a Sziget 0. napján jártunk, ahol fenntarthatóságról és az extrém hőségről is kérdeztük a fesztiválozókat. 🪭⛺️ #utcaembere #sziget2026 #eduline #foryou #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Már csak két hetet kell várni a 2026-os pótfelvételi ponthatáraira. Mutatjuk, tavaly hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb képzésekre, és mikor derül ki, hogy idén kit vettek fel.
Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.
Már több mint 13 ezer forintba kerül egy átlagos hátizsák, és a 700 forintot is átlépte egy adag iskolai ebéd átlagára. Mutatjuk, mi minden drágult még az új tanév előtt.
