A dél-dunántúli, valamint az észak- és dél-alföldi régióban nagyobb drágulás volt tapasztalható, mint a fővárosban.
Egy hónap alatt országosan 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,4 százalékkal drágultak az ingatlanok bérleti díjai – olvasható az MTI által közzétett Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexében.
Az áprilisi megtorpanás után májusban bekövetkezett egy újabb drágulás. Az ingatlan.com adatai szerint az átlagos havi bérleti díj Budapesten jelenleg 250 ezer forint. Ennél kicsivel drágábbak a XI. és a XIII. kerületben található albérletek, ahol átlagosan 260 ezer forintot kell fizetni a lakhatásért.
A legnagyobb kínálattal rendelkező vármegyeszékhelyek városai közül kiemelkedik Debrecen, ahol június elején a 230 ezer forintos átlag bérleti díj volt a jellemző, ami már megközelíti a budapesti árakat.
A szegedi albérleteket ennél alacsonyabb áron,159 ezer forintért adják ki, a pécsiek 140 ezer, a győriek pedig 180 ezer forintnál tartottak június elején. Miskolcon viszont ezeknél is alacsonyabbak az árak, átlagértékük havonta 110 ezer forint volt a hónap elején.
„Az albérletek drágulásának oka elsősorban az átlagfizetések jelentős, két számjegyű emelkedése, ugyanakkor a jelenlegi bérleti díjak már súrolják a fizetőképesség felső határát”
- nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
