Kiderült, hogy melyik szakmákat tartják legtöbbre a magyarok

Az ügyvédek és a programozók a legelismertebbek, azonban társadalmi fontosságuk szerint az orvosokat és az ápolókat tartják többre.

A Pénzcentrum idén is felmérte, hogy milyen az egyes szakmák megítélése Magyarországon. A nem reprezentatív kutatást 1777 olvasó megkérdezésével végezték, amiből kiderült, hogy a magyarok szerint mik a legelismertebb és a legfontosabb munkák, illetve ezek közül melyek vannak alul- vagy túlfizetve.

A beérkező válaszok szerint évek óta változatlanul az ügyvéd, orvos, programozó, mérnök és bankár a top 5 legelismertebbnek ítélt szakma. Ezek közül is idén az ügyvéd került a ranglista első helyére.

Nagyobb változásnak számított viszont a tanárok megbecsülése, ami nagyot nőtt egy év alatt. Míg 2023-ban a 21. helyen álltak, addigra az új felmérésben már a 17. helyen szerepelnek, ezzel megelőzve az ápolókat.

Az elismerés mellett a munkákat társadalmi fontosságuk szerint is rangsorolták a Pénzcentrum olvasóinak válaszai alapján. Az így kapott lista már jócskán eltér a fent említett eredményektől. Itt az első öt helyen az orvos, ápoló, tanár, mérnök és pedagógus áll. Az ügyvéd ebben a rangsorban a 14. helyre került.

A lista aljáról nézve legkevésbé a papokat, önkormányzati képviselőket és a közmunkásokat tartják a társadalomban fontosnak. Bár nem tartják fontosnak a közmunkát, mégis ezt értékelték az 5. legjobban alulfizetett munkának a felmérésben.

A fizetések megítélése kapcsán a legjobban alulfizetett munkának az ápoló szakmát tekintik. Ezt követik a szociális munkások, gondozók, a tanárok és az óvodapedagógusok. A legmagasabb fizetések listáján első helyen az ügyvéd és második helyen a bankár áll. A dobogó harmadik fokára a marketing szakember került.

A felmérésből kiderült, hogy komoly eltérés van aközött, hogy mit tartanak az emberek elismert vagy hasznos munkának. Bár a tanárokat tekintik az egyik legfontosabbnak a társadalomban, elismertség alapján a top 10-be se kerültek be. A legjobban alulfizetett munkák között pedig a harmadik helyre szavazták őket.

 

 

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.