Átlagosan minden tizedik 2014/2015-ben végzett gazdasági diplomás dolgozott legalább egy hónapot külföldön az egyetem elvégzése után - derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb 2023-as adataiból.
A 2019/2020-ben végzettek között ez az arány csak 2,81 százalék. Azok között, akik 2018/2017-ben szereztek oklevelet pedig közel a duplája, 5,78 százalék.Vagyis, ahogy telik az idő, egyre nagyobb az esélye annak, hogy gazdasági diplomával a fiatal hosszabb ideig tartózkodik külföldön, és vállal ott munkát.
Elég nagy különbségek vannak az egyes végzettségek között. A 2014/2015-ben a turizmus-vendéglátás szakon végzettek között a legmagasabb a külföldön lévők aránya: meghaladja a 20 százalékot, de a nemzetközi gazdálkodás és az alkalmazott közgazdaságtan szakosok közül is sokan mennek külföldre.
A pontos lista a következőképpen alakult:
- 1. turizmus és vendéglátás - 20,54 százalék
- 2. nemzetközi gazdálkodás - 16,87 százalék
- 3. alkalmazott közdaságtan - 13,17 százalék
- 4. emberi erőforrások - 10,29 százalék
- 5. kereskedelem és marketing - 9,83 százalék
- 6. gazdálkodási és menedzsment - 8,95 százalék
- 7. pénzügy és számvitel - 8,45 százalék
- 8. közszolgálati - 7,79 százalék
Általánosságban véve elmondható, hogy azoknál a diplomáknál nagyobb a külföldi tartózkodás esélye, ahol kevésbé országspecifikus a szaktudás, és nagyobb szükség van az aktív, magas szintű nyelvismeretre.
Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a pályakezdő diplomások fizetését nézve a turizmus és vendéglátás a legrosszabban fizető gazdasági diploma. A diplomás pályakövetési rendszer 2023-as adatai szerint azok az egyetemisták, akik a 2020/21-es tanévben szerezték meg az oklevelüket átlagosan bruttó 402 383 forintot kerestek, szemben azzal, hogy a legjobban fizető gazdasági szakokon bruttó 497 és 563 ezer forint közé esett a pályakezdők átlagjövedelme.
