Ahogy arról korábban beszámoltunk, több nyelvvizsga változik ősztől - az idegen nyelvi központok már elkezdték közzétenni a mintafeladatokat. 1. rész: Origo nyelvvizsga.
Az Origo nyelvvizsgaközpont írásbeli vizsgáin ezentúl két feladattal mérik az olvasáskészséget és az íráskészséget, a szóbelin pedig a beszédértést.
A változások csak a B1 (alapfok) szóbeli vizsgát nem érintik, az alapfokon vizsgázók eddig is két feladatot kaptak.
A B1, B2, C1 írásbeli és szóbeli vizsgák is megváltoznak, részleteket az Origo nyelvvizsgaközpont oldalán találtok, ahová folyamatosan töltik fel a mintafeladatokat - az eddig felkerült példákat itt találjátok.
Nem az Origo az egyetlen nyelvvizsgatípus, amely változik ősszel - összefoglaló cikkünket itt olvashatjátok el.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
