Nyelvtudásért Egyesület: szakszerűtlen állítások vannak a Hoffmann-féle stratégiában

Naprakész kutatási adatok helyett hallomásokra alapozott helyzetértékelés, mélyreható fejlesztési programok helyett...

  • Eduline

Naprakész kutatási adatok helyett hallomásokra alapozott helyzetértékelés, mélyreható fejlesztési programok helyett egymásnak ellentmondó ad hoc javaslatok, melyek előkészítés nélküli rapid bevezetése a felvételi rendszer után a nyelvoktatásban is kaotikus helyzetet teremtene – így értékelték az oktatási államtitkárság idegennyelv-oktatási stratégiájának kiszivárgott tervezetét a Nyelvtudásért Egyesület szakemberei.

„Az angol helyett a német nyelv oktatásának erőltetése joggal kavart vihart a nyelvtanárok és szülők között egyaránt. Az, hogy mindez nyelvpedagógiai szempontból javasolt lenne, igazi szakmai abszurd” – olvasható a közleményben.

Rámutatnak: a sikeres nyelvtanulás záloga elsősorban a diákok megfelelő motivációjában, a sikerélményben, továbbá a tanultak hasznosságának megélésben rejlik. Azt pedig, hogy a német az angolnál „komplexebb nyelvtani struktúrájú” lenne, mint a tervezet érvelésében olvasható, az egyesület szerint nehezen értelmezhető, szakszerűtlen állítás.

„A német nyelv erőltetésénél is aggasztóbb, hogy a tervezet új speciális nyelvi érettségi kidolgozását ígéri, ám nem jelöli meg, mi indokolná ezt, miben igényel a jelenlegi érettségi rendszer változtatást, ahogy azt sem, hogy kik és mikor dolgoznák azt ki. Az új nyelvi érettséginek a tervezet szerinti 2013/14-es tanévvel történő bevezetése kaotikus állapotokat teremtene a középiskolai nyelvoktatásban” – írják.

Az egyesület emlékeztet rá, hogy a jelenlegi közép- és emelt szintű érettségi rendszerének kidolgozása és bevezetése közel egy évtizedes szakmai munkát igényelt. Azzal, hogy jövőre milyen érettségi vizsgát fognak tenni a tanulók, már legkésőbb az idei tanév elején tisztában kellene lenni a nyelvtanároknak, a tanulóknak és a szülőknek.

A közleményben az áll, az általános és középiskolákban nyelvtanulásra fordított jelenlegi óraszám elégséges, hasznosulása azonban kirívóan alacsony. Az, hogy a tervezet a nyelvoktatás hatékonyságának javulását elsősorban a „kötelezően végrehajtandó tanterv” számonkérésétől, és a „rendszeres külső szakmai ellenőrzések, felmérések” tartásától reméli, az egyesület szerint tájékozatlanságot és naivitást tükröz.

„Miközben a tervezetben a hatékonyságjavítás érdekében megjelölt általános célok egy része támogatható, többségük megvalósítása belátható időtávon belül nem reális, mert hiányoznak hozzájuk az anyagi források, továbbá a közoktatásban folyó nyelvtanítás mélyebb problémáinak valódi feltárása is” – írják.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.