Diploma nyelvvizsga nélkül: sok hallgatón ez sem fog segíteni

A kormány támogatja, a rektorok nem örülnek annak a módosító javaslatnak, amely alapján hároméves „amnesztiát” lehetne adni azoknak a hallgatóknak, akik nem vehetik át a diplomájukat, mert nem szereztek nyelvvizsgát. A legnagyobb egyetemek vezetői várhatóan nem adják majd be a derekukat.

  • Szabó Fruzsina

„Három éve államvizsgáztam, de még mindig nem kaptam meg a diplomámat, mert nem szereztem meg a második nyelvvizsgát. A középfokú angol megvan, anélkül be sem kerülhettem volna a kommunikáció szakra, de szükségem lenne egy alapfokúra is” – mondta az eduline-nak az ELTE egyik volt bölcsészhallgatója, aki szerint az évfolyamból nem ő az egyetlen, aki ugyanezzel a problémával küzd.

MTI Fotó: Kollányi Péter

„Szakközépiskolába jártam, ahol csak egy idegen nyelvet tanultunk. Az egyetem alatt pénzem nem volt nyelvtanfolyamra, most pedig már időm nincs, mert napi tizenkét órában vagyok a munkahelyemen” – tette hozzá. A 26 éves lány szerint a leggyorsabb megoldás az eszperantó és a lovári nyelvvizsga megszerzése lenne, „de nem lenne jó egy ilyen nyelvvizsgával beállítani az egyetemre, amikor mindenki tudja, hogy ez csak alibi”.

Negyvenezer hallgató maradt diploma nélkül

A 2010-es becslések szerint a végzős hallgatók harmada, vagyis több tízezer pályakezdő volt kénytelen diploma nélkül állást keresni. Bár a felsőfokú oklevél megszerzésének már a kilencvenes évek óta feltétele a nyelvvizsga, a legtöbb intézményben 2009-ben ugrott meg a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók száma. Abban az évben végzett az első BA-/BSc-évfolyam, nekik nem négy-öt, hanem három-három és fél évük volt a bizonyítvány megszerzésére.

Ezeknek a hallgatóknak adna átmeneti engedményt az oktatási bizottság, amely a múlt héten állapodott meg az oktatási államtitkársággal a hároméves „nyelvvizsga-amnesztiáról”. A javaslat értelmében azok az egyetemisták és főiskolások, akik 2013 előtt végeztek, de a záróvizsgájukat követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát, mégis megkaphatják a diplomájukat. A türelmi időszak a 2015/2016-os tanévig tart majd.

Az oktatási bizottság elnöke azzal indokolta a javaslatot, hogy társadalmi szempontból még mindig jobb a könnyített diplomaszerzés, mint a teljes tiltás. "Ez utóbbi esetben a tanulmányokba befektetett egyéni és társadalmi erőfeszítés egyáltalán nem hasznosulhat" - írja Pokorni Zoltán.

A rektorok nem örülnek a „nyelvvizsga-amnesztiának”

A végső döntést az egyetemek, főiskolák szenátusai hozzák majd meg – kérdés, hogy kockáztatják-e a diplomák munkaerő-piaci elismertségét az átmeneti engedménnyel. A legkönnyebb helyzetben azok a vezető egyetemek vannak, ahol viszonylag alacsony azoknak a hallgatóknak a száma, akik abszolválnak ugyan, de a diplomájukat nem vehetik át, a legnépszerűbb intézményekben már a ponthatárok is olyan magasak, hogy a – többek között – nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok nélkül a diákoknak esélyük sincs bekerülni az államilag finanszírozott helyekre.

Az eduline által megkérdezett rektorok nem örülnek a „nyelvvizsga-amnesztiának”, Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese szerint az ELTE-n nem tekinthetnek el a nyelvvizsgától. „A szenátus még nem foglalkozott a kérdéssel, de az én véleményem az, hogy 2011-ben, egy EU-tagállamban nyelvvizsga nélkül egyetemi diplomát kiadni, az teljes képtelenség” – mondta.

MTI

„Az ELTE-n kevésbé lehet érzékelni ezt a problémát, mert sok szakra eleve csak nyelvvizsgával lehet bekerülni. Több intézményben tényleg égető problémáról van szó, de ezt nem a minőségi mércék leszállításával lehet megoldani” – tette hozzá.

A Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint az engedmény legfeljebb átmeneti megoldás lehet, ráadásul félő, hogy a diplomák értéke is csökkenne. Bódis József inkább egyetemi-főiskola nyelvi kurzusokkal csökkentené a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók számát, az erről szóló javaslatot hétfőn küldték el Kövér László házelnöknek és Pokorni Zoltánnak, az oktatási bizottság elnökének.

A pécsi egyetem rektora szerint jó lépés lenne, ha a felsőoktatási intézmények az abszolutóriumot szerzett hallgatóknak is indíthatnának részismereti – nyelvi – képzéseket. Az egyetemisták ezekre felvételi nélkül bekerülhetnének, és hallgatói jogviszonyuk is lenne. „Ezek önköltséges képzések lennének, de a felsőoktatási intézmények a piaci alapon működő nyelviskoláknál jóval olcsóbban tudnák kínálni a nyelvvizsgára felkészítő kurzusokat” – mondta.

Diploma nyelvvizsga nélkül? Mit gondoltok ti a javaslatról? Itt olvashatjátok az eduline olvasóinak véleményét.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.