Szabó Fruzsina
Szabó Fruzsina

A kormány támogatja, a rektorok nem örülnek annak a módosító javaslatnak, amely alapján hároméves „amnesztiát” lehetne adni azoknak a hallgatóknak, akik nem vehetik át a diplomájukat, mert nem szereztek nyelvvizsgát. A legnagyobb egyetemek vezetői várhatóan nem adják majd be a derekukat.

„Három éve államvizsgáztam, de még mindig nem kaptam meg a diplomámat, mert nem szereztem meg a második nyelvvizsgát. A középfokú angol megvan, anélkül be sem kerülhettem volna a kommunikáció szakra, de szükségem lenne egy alapfokúra is” – mondta az eduline-nak az ELTE egyik volt bölcsészhallgatója, aki szerint az évfolyamból nem ő az egyetlen, aki ugyanezzel a problémával küzd.

©

„Szakközépiskolába jártam, ahol csak egy idegen nyelvet tanultunk. Az egyetem alatt pénzem nem volt nyelvtanfolyamra, most pedig már időm nincs, mert napi tizenkét órában vagyok a munkahelyemen” – tette hozzá. A 26 éves lány szerint a leggyorsabb megoldás az eszperantó és a lovári nyelvvizsga megszerzése lenne, „de nem lenne jó egy ilyen nyelvvizsgával beállítani az egyetemre, amikor mindenki tudja, hogy ez csak alibi”.

Negyvenezer hallgató maradt diploma nélkül

A 2010-es becslések szerint a végzős hallgatók harmada, vagyis több tízezer pályakezdő volt kénytelen diploma nélkül állást keresni. Bár a felsőfokú oklevél megszerzésének már a kilencvenes évek óta feltétele a nyelvvizsga, a legtöbb intézményben 2009-ben ugrott meg a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók száma. Abban az évben végzett az első BA-/BSc-évfolyam, nekik nem négy-öt, hanem három-három és fél évük volt a bizonyítvány megszerzésére.

Ezeknek a hallgatóknak adna átmeneti engedményt az oktatási bizottság, amely a múlt héten állapodott meg az oktatási államtitkársággal a hároméves „nyelvvizsga-amnesztiáról”. A javaslat értelmében azok az egyetemisták és főiskolások, akik 2013 előtt végeztek, de a záróvizsgájukat követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát, mégis megkaphatják a diplomájukat. A türelmi időszak a 2015/2016-os tanévig tart majd.

Az oktatási bizottság elnöke azzal indokolta a javaslatot, hogy társadalmi szempontból még mindig jobb a könnyített diplomaszerzés, mint a teljes tiltás. "Ez utóbbi esetben a tanulmányokba befektetett egyéni és társadalmi erőfeszítés egyáltalán nem hasznosulhat" - írja Pokorni Zoltán.

A rektorok nem örülnek a „nyelvvizsga-amnesztiának”

A végső döntést az egyetemek, főiskolák szenátusai hozzák majd meg – kérdés, hogy kockáztatják-e a diplomák munkaerő-piaci elismertségét az átmeneti engedménnyel. A legkönnyebb helyzetben azok a vezető egyetemek vannak, ahol viszonylag alacsony azoknak a hallgatóknak a száma, akik abszolválnak ugyan, de a diplomájukat nem vehetik át, a legnépszerűbb intézményekben már a ponthatárok is olyan magasak, hogy a – többek között – nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok nélkül a diákoknak esélyük sincs bekerülni az államilag finanszírozott helyekre.

Az eduline által megkérdezett rektorok nem örülnek a „nyelvvizsga-amnesztiának”, Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese szerint az ELTE-n nem tekinthetnek el a nyelvvizsgától. „A szenátus még nem foglalkozott a kérdéssel, de az én véleményem az, hogy 2011-ben, egy EU-tagállamban nyelvvizsga nélkül egyetemi diplomát kiadni, az teljes képtelenség” – mondta.

©

„Az ELTE-n kevésbé lehet érzékelni ezt a problémát, mert sok szakra eleve csak nyelvvizsgával lehet bekerülni. Több intézményben tényleg égető problémáról van szó, de ezt nem a minőségi mércék leszállításával lehet megoldani” – tette hozzá.

A Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint az engedmény legfeljebb átmeneti megoldás lehet, ráadásul félő, hogy a diplomák értéke is csökkenne. Bódis József inkább egyetemi-főiskola nyelvi kurzusokkal csökkentené a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók számát, az erről szóló javaslatot hétfőn küldték el Kövér László házelnöknek és Pokorni Zoltánnak, az oktatási bizottság elnökének.

A pécsi egyetem rektora szerint jó lépés lenne, ha a felsőoktatási intézmények az abszolutóriumot szerzett hallgatóknak is indíthatnának részismereti – nyelvi – képzéseket. Az egyetemisták ezekre felvételi nélkül bekerülhetnének, és hallgatói jogviszonyuk is lenne. „Ezek önköltséges képzések lennének, de a felsőoktatási intézmények a piaci alapon működő nyelviskoláknál jóval olcsóbban tudnák kínálni a nyelvvizsgára felkészítő kurzusokat” – mondta.

Diploma nyelvvizsga nélkül? Mit gondoltok ti a javaslatról? Itt olvashatjátok az eduline olvasóinak véleményét.