Késnek a tanárok fizetései

A Kliknek nem csak a közüzemi számlák rendezésével vannak gondjai, de a tanároknak sem fizette még ki az érettségi és szakmunkás-vizsgáztatás után járó bért.

  • Eduline

A Facebookon egy tanárokat tömörítő csoportban vetődött fel először a kérdés, ki kapta már meg az érettségikért járó fizetést. A májusi vizsgákért állítólag majd szeptemberben fognak fizetni, egyelőre ugyanis - a tanárok értesülései szerint – leállítottak minden kifizetést a hatalmas hiányra hivatkozva.

A Magyar Nemzet is tanárokra hivatkozva írt arról, hogy azok az oktatók is bajban vannak, akik megbízással dolgoztak és számlát nyújtottak be a fenntartónak. Van, akinek már 90 napja lejárt a számlája, és mivel a panaszos ügyek intézése nehézkesen megy, már pertársaság alakítását, így ügyük jogi útra terelését fontolgatják.

Az érettségi vizsgákhoz kötődő díjazások kifizetésével nem csak az állami fenntartású iskolákban van baj, a háttérben pedig sok esetben téves jogértelmezés áll. Mint ahogy arra Petróczi Gábor közoktatási szakértő is rámutatott, sok munkáltató a végzősök elmaradó óráinak terhére rendeli el az érettségifelügyeletet, ami teljes mértékben jogszerűtlen, mivel a kormányrendelet szabályozza a felügyeleti díj kifizetését, és ezt a pluszmunkát külön kell kezelni az alap-munkaidőbeosztástól, a 32 órás kötött munkaidőtől.

A köznevelési államtitkárság egyértelművé tette, hogy az érettségi vizsgán való közreműködésért (legyen az feleltetés, dolgozatjavítás, felügyelet, szakértői tevékenység stb.) járó díjazást jogszabály írja elő, ezért ezekkel a tételekkel a munkáltatónak mindenképp számolnia kell, hiszen a pluszpénzekre a tanár az illetményén, munkabérén felül szerez jogot.

Megjegyzendő: ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mindkét jogcímen jár, sőt, még a helyettesek is kapnak pénzt azokra a napokra, amikor készenlétben kell állniuk, még ha végül nincs is rájuk szükség. A vizsgákhoz köthető díjazás mértéke ráadásul nem is elhanyagolható, hiszen a vállalt feladattól és a diáklétszámtól függően százezres összeg is lehet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.