szerző:
Eduline

Az oktatási államtitkár a rendszerváltás óta eltelt 28 év legnagyobb pedagógusbér-emeléséről beszél, míg az Eduline-nak nyilatkozó tanárok és tanítók fizetésük értéktelenedéséről. Tényleg 335 ezer forintot vihet haza egy tapasztalt pedagógus? Tiszta vizet öntünk a pohárba.

©

Az elmúlt években a kormány a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelést hajtotta végre, 2013 óta összesen 50 százalékkal nőtt a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetése – jelentette ki az oktatási államtitkár a tanév elején. Bódis József szerint egy egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdő az emelés előtti 130 ezer forinttal szemben ma 2013 ezer forinttal számolhat, míg az, aki egyetemi végzettséggel 20 éve van a pályán, 173 ezer forint helyett 335 ezer forintos fizetést kap. Főiskolai végzettségű, 20 éve a pályán lévő pedagógus bére 149 ezer forintról 301 ezer forintra nőtt – tette hozzá.

Változtathatnak a pedagógusok minősítési rendszerén?

Az elmúlt években a kormány a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelést hajtotta végre - hangoztatta Bódis József oktatási államtitkár, aki azt is hozzátette, hozzányúlnak a pedagógusok minősítési rendszeréhez. Az államtitkár sajtótájékoztatóján kifejtette: a folyamat 2013-ban kezdődött, 34 százalékos emeléssel, majd ezt követően minden évben 3,5 százalékkal nőttek a bérek, és összesen 50 százalékkal bővültek a kerestek.

Tényleg ennyit keres egy magyar pedagógus?

A legfontosabb: az államtitkári sajtótájékoztatón elhangzott összegek bruttó bérek, vagyis valójában egyetlen pedagógus sem visz haza ennyi pénzt, hiszen a fizetéseket több járulék terheli. Azt is érdemes hozzátenni, hogy például a 20 éve dolgozó, egyetemi diplomás tanár fizetése csak akkor éri el a bruttó 335 ezer forintot, ha már a „pedagógus II” fokozatban áll, „pedagógus I” fokozatban ennél jóval alacsonyabb, bruttó 304 500 forint.

Nézzük, mennyi a bruttó bére egy magyar pedagógusnak a „pedagógus I” és „pedagógus II” fokozatban:

Pedagógus I Év Középfokú végzettséggel Alapszakos/főiskolai végzettséggel Egyetemi/mesterszakos végzettséggel
2. 3-5 146 160 219 240 243 600
3. 6-8 158 340 237 510 263 900
4. 9-11 164 430 246 645 274 050
5. 12-14 170 520 255 780 284 200
6. 15-17 176 610 264 915 294 350
7. 18-20 182 700 274 050 304 500
8. 21-23 188 790 283 185 314 650
9. 24-26 194 880 292 320 324 800
10. 27-29 200 970 301 455 334 950
11. 30-32 207 060 310 590 345 100
12. 33-35 213 150 319 725 355 250
13. 36-38 219 240 328 860 365 400
14. 39-41 225 330 337 995 375 550
15. 42-44 231 420 347 130 385 700

Bruttó fizetések a pedagógus II fokozatban

Pedagógus II Év Középfokú végzettséggel Alapszakos/főiskolai végzettséggel Egyetemi/mesterszakos végzettséggel
2. 3-5 - - -
3. 6-8 - - -
4. 9-11 182 700 274 050 304 500
5. 12-14 188 790 283 185 314 650
6. 15-17 194 880 292 320 324 800
7. 18-20 200 970 301 455 334 950
8. 21-23 207 060 310 590 345 100
9. 24-26 213 150 319 725 355 250
10. 27-29 219 240 328 860 365 400
11. 30-32 225 330 337 995 375 550
12. 33-35 231 420 347 130 385 700
13. 36-38 237 510 356 265 395 850
14. 39-41 243 600 365 400 406 000
15. 42-44 249 690 374 535 416 150

„Nem olyan rózsás a helyzet”

Bódis József oktatási államtitkár nyilatkozata után több tucat e-mailt kaptunk pedagógusoktól, egyikük azt írta, „nem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy az államtitkár leírja”. „Egy pedagógus semmilyen juttatást nem kap, cafetériarendszer nincs, ruhapénz, könyvpénz, irodaszerek, étkezési hozzájárulás nincs, év végi plusz pénz nincs (persze ez sem egységes, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó iskoláknál előfordul, ezzel is csak tovább szítva a 22, illetve 26 óraszámban tanítók és a tankerület, illetve Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozó iskolák közötti negatív érzéseket). Inflációkövetés nincs” – fogalmazott egyikük.

Többen kiemelték: a 2013-as fizetésemelés „jóformán elveszítette az értékét”, hiszen a bértábla alapja évek óta nem a minimálbér, hanem a vetítési alap, amelynek az összege évek óta változatlan, 101 500 forint. Nem véletlen, hogy a szakszervezetek mellett a Nemzeti Pedagóguskar is azt kéri a kormánytól, hogy a pedagógusbéreket kössék valamilyen „társadalmi standardhoz”. Ilyen volt például a minimálbér (amikor emelkedett a minimálbér, a pedagógusok fizetése is magasabb lett néhány ezer forinttal, ám évekkel ezelőtt elszakították a bértáblát a minimálbértől – erről itt olvashattok), de a pedagóguskar szerint jobb lenne a diplomás átlagbérhez kötni a tanári fizetéseket.

Egyébként is a diplomások átlagbéréhez közelítenék a fizetéseket: míg az EU-s átlag 87 százalék (vagyis az EU-ben a diplomások átlagbérének 87 százalékát viszik haza a tanárok), nálunk 2012-ben mindössze 56, 2016-ban 74, 2017-ben 69 százalék volt. Hozzáteszik: a kezdő pedagógusokat is támogatni kellene ösztöndíjakkal, lakhatási támogatással, gyorsabb előmenetellel, célszerű lenne támogatást adni egy-egy további szak elvégzéséhez is, és béren kívüli juttatásokat is adnának a tanároknak.

Több tízezer forintot veszítenek a pedagógusok a bértábla alapjának bebetonozása miatt

2019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja.