Átalakuló tanítási szünetek

Az iskolai szünetek rendszerének átalakítása évről évre előkerül. Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár például júniusban beszélt arról, hogy a szülők nehezen tudják megoldani a gyerekek nyári felügyeletét, ezért kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.

A Magyar Nemzet szerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében is előkerül a nyári szünet hosszának kérdése. A dokumentum szövege megjegyzi: a magyar általános iskolások nemzetközi összehasonlításban kevesebb időt töltenek az iskolában, közvetlenül a pedagógusok irányítása mellett zajló fejlesztő foglalkozáson. Így a dokumentum a tanév rendjének módosítására több javaslatot is megfogalmaz. Ilyen például a tanítási szünetek elosztásának felülvizsgálata vagy annak kidolgozása, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek.

Egész napos iskola: puhíthatnak a szabályokon

Az új alaptanterv tervezete az egész napos iskoláról is ír: egy kutatás eredménye alapján arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes lehet a délután négy óráig tartó iskolázást évfolyamonként differenciáltan kezelni. Ennek oka, hogy míg a benntartózkodás az 1–6. évfolyamon hatékonyan tud segítséget nyújtani a családoknak, addig a 7–8. évfolyamon már kevésbé.

Palkovics László oktatási államtitkár már áprilisban arról beszélt, hogy újragondolnák az egész napos iskolát.

Jön a kötelező középiskolai felvételi

A kötelező középiskolai felvételiről is régóta szó van - jelenleg nem minden középiskola kér írásbeli és szóbeli vizsgát a jelentkezőktől, sok intézmény az általános iskolai jegyek alapján rangsorolja a felvételizőket. Palkovics László egy áprilisi rendezvényen beszélt arról, hogy terveik szerint - az új nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan - 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit.

Akkor azt mondta, az elképzelés szerint a rendszer hasonlóan működne mint a felsőoktatás esetében, tehát központilag megszabnák, hogy hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába. Az elképzelés sokak szerint csupán azt a célt szolgálja, hogy csökkentsék a gimnazisták számát, a diákokat pedig az átalakított szakképzés felé tereljék.