2010-ben olyan gyorsan kezdték el kivonni a pénzt, hogy arra egyetlen másik visegrádi országban (sem Csehországban, sem Szlovákiában, sem Lengyelországban), de még Romániában sem volt példa. 2010-ben még a GDP 5,5 százalékát költöttük oktatásra - írja az Abcúg - három évvel később viszont már csak 4,6 százalékot. Aztán a kormány mintha meggondolta volna magát, és 2015-re ismét öt százalék fölé vitték a mutatót. Palkovics László oktatási államtitkár szerint azóta is egyre több pénz jut oktatásra, de ezt egyelőre nem lehet ellenőrizni, mert sem az OECD-nek, sem az Eurostatnak, sem a KSH-nak nincsenek 2015-ösnél frissebb számai.

A 2015-ös 5,2 százalék még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik a rendszerváltás utáni időszakban: valahol ott tartunk, ahol 2000-ben is tartottunk. 

Mostanra viszont Lengyelországban és nálunk is akkorát csökkentek az oktatási közkiadások, hogy elértük a csehek szintjét, akiket a korábbi években mindig előztünk. 

Európai Uniós szinten a skandinávok fektetik a legtöbb pénzt az oktatásba, de a balti országok szerint is megéri pénzt költeni rá. Ennek már az oktatási rendszer állapotát mutató PISA-eredményekben is látszik a hatása: az észtek legutóbb ott voltak a legtöbbet fejlődő országok közt a finnek, a japánok és a kanadaiak mellett.