Összesen 1648 panasz érkezett az oktatási jogok biztosához 2015-ben – derült ki a hivatal 2015-ös beszámolójából, amely egyelőre a legfrissebb az évente megjelenő összefoglalók között, írja a Magyar Idők.

Ez valamivel több, mint az azt megelőző évben, amikor 1503 ügy került Aáry-Tamás Lajos ombudsman asztalára.

A 2015-re vonatkozó beszámoló alapján a panaszokat főleg elektronikus úton nyújtják be, és a korábbi évekhez hasonlóan a közneveléshez kapcsolódik a legtöbb megkeresés. Elsősorban a tanulók fordulnak a biztoshoz (2015-ben összesen 706-an), e tekintetben a második helyen állnak a szülők, akik közül 534-en jelentkeztek megkereséssel. Jellemző volt még, hogy pedagógus, intézményvezető, oktató kereste fel az ombudsmant – ők több mint kétszázan voltak –, a legkevesebb esetben pedig a fenntartó jelzett panaszt.

A közoktatáshoz kapcsolódó beadványok közt szerepelt olyan, amely a sajátos nevelési igényű fiatalok ellátásáról szólt. Ebben a panaszos 35, bentlakásos intézményben élő, 6–16 év közötti, többségében súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek ügyében élt jelzéssel. Az intézmény egyik dolgozója arról számolt be, hogy a szakemberhiány miatt az érintett fiatalok közt volt, aki minimális ellátást, míg mások semmilyet nem kaptak az iskolától.

Egy másik esetben egy pedagógiai szakértő az alkalmazott ültetési rend miatt kérte az ombudsmani állásfoglalást, mivel egy osztályban a tanulóknak a tanulmányi teljesítményük alapján kellett ülni a tanteremben. Olyanra is volt példa, hogy egy iskola egyenruha bevezetését tervezte, amelyet az iskolai ünnepségeken kellett volna viselni. A döntést a szülői közösség vezetése is támogatta, de a szülők csak utólag értesültek erről. A hivatal szerint nem jogszerű egy, a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó előírás, amely a tanulók „egyneműsítésére” irányul, és jogszerűtlennek minősül, ha az öltözködési szabályoknak mögöttes fegyelmezési célja van.

A hivatalhoz több megkeresés érkezett a felsőoktatással, így az érettségivel, a felvételivel, valamint a hallgatók által fizetendő díjakkal összefüggésben is. Volt például olyan beadványozó, aki arról érdeklődött: lehetséges-e ösztöndíjjal támogatott képzésről átvételt nyerni egy másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzésére. A fogadó intézmény ugyanis azt a tájékoztatást adta, hogy csak önköltséges képzésre lehetséges átkerülni. A hivatal a panaszost arról tájékoztatta, hogy a jogszabály szerint van lehetőség az állami képzésre átmenni, ennek viszont korlátja lehet