Kilencosztályos iskola: jön vagy nem?

Elképzelhető, hogy lesz „nulladik évfolyam” az általános iskolákban, de nem egészen úgy valósulhat meg a „kilenc évfolyamos” általános iskola, ahogy korábban sejteni lehetett. Az új Nemzeti alaptanterv tervezete leszögezi: szerveznének előkészítő, vagyis nulladik évfolyamot, de csak a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek.

Az iskolák felkészítő osztályaiban hangsúlyt kapna a mozgás fejlesztése (például az izomtónus-fejlesztő feladatok, egyensúlygyakorlatok, utánzó játékok, a ritmusérzék fejlesztése, a grafomotoros készségek fejlesztése, a térbeli tájékozódás a testséma fejlesztésének bevonásával, az irányok megkülönböztetésének gyakorlása), az anyanyelvi készségek és a beszéd fejlesztése, az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, logikai készségek erősítése.

Az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év nem lesz kötelező, a szülők döntenek majd arról, szüksége van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek majd.

Marad a mindennapos testnevelés és az erkölcstanoktatás?

Marad a heti öt testnevelésóra az általános iskolákban, a szakközépiskolákban, a gimnáziumokban és a szakgimnáziumokban is, az új Nemzeti alaptanterv tervezetében nincs nyoma annak, hogy lazítanának a mindennapos testnevelés szabályain.

Maradna az erkölcstan (vagy hit- és erkölcstan) tárgy is, az 1-8. évfolyamon továbbra is heti egy órában tanulnának erkölcstant az általános iskolások.

Milyen tantárgyak lennének?

Az 1–8. évfolyamain a kötelező tantárgyak köre nem változna, maradna a magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika. A szabadon tervezhető órakeret terhére magasabb óraszámban tanulható, illetve választható tantárgyak: dráma és tánc, tánc és mozgás, természettudományi gyakorlatok lennének.

A középiskolában pedig ezek az órák középfokú kibővülnének a második élő idegen nyelvvel, a természettudományok oktatása diszciplináris bontásban (biológia, fizika, kémia) folytatódna.

Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák?

Nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél. A földrajz mindenképpen megúszná az átalakítást, az a kötelező tárgyak listáján is szerepel.

Az óraszámok nem változnak: a ötödikesek és a hatodikosok heti két órában tanulnának környezetismeretet/természettudományt, akárcsak eddig. A 7. és a 8. évfolyamon heti hat természettudományos (ebben a földrajz is benne van) órával számol az alaptanterv tervezete – eddig egy hetedikes diák heti két-két fizika- és biológiaórát, egy földrajz- és egy kémiaórát ült végig, nyolcadikban fordult a kocka, a földrajz és a kémia kapott heti két órát, a biológia és a fizika pedig egyet. A részletes tanrend alapján a 7. évfolyamon négy természettudomány és két földrajzórát kellene tartaniuk az iskoláknak, míg a 8. évfolyamon ötször 45 percet kellene elkülöníteni a komplex természettudomány és egyszer 45 percet a földrajz oktatására.