Erős kétségei vannak, hogy 2019 szeptemberétől be lehet vezetni az új Nemzeti alaptantervet, lehet, hogy erre csak 2020-tól kerül sor – közölte szerdai sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak azt mondta, az új alaptanterv tervezetét jelentősen átdolgozzák a beérkezett hatszáz javaslat, illetve a minisztériumot megkereső csoportok szakmai indítványai alapján.
A helyettes államtitkár szerint a módosított változat november közepén-végén készülhet el. Arról még nincs döntés, hogy ezután újabb társadalmi egyeztetés kezdődik-e.
Száz vers, öt regény, hat dráma, negyven novella: ilyen lesz az új NAT?
A új Nemzeti alaptanterv tervezete a 9. és 12. évfolyam között legalább 100 verset, 6 drámát és 40 novellát, regény- vagy esszérészletet ír elő, az öt egészében feldolgozott regény mellett. Ez túl nehéz feladat a szakgimnáziumokban és a gimnáziumok egy részében.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
