Minden negyedik középiskolás mérnök szeretne lenni, annak ellenére, hogy nem tudják, mindez milyen feladatokkal, munkakörökkel jár. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) felmérése szerint a középiskolások többsége az építészre és az építőmérnökre asszociál, ha egy mérnökre gondol.
A 9-12. évfolyamos diákok közül minden negyedik valamilyen mérnöki képzésre jelentkezne pályaválasztáskor. Gazdasági szakot 12 százalék, az orvosi és gyógyszerészeti szakot 11 százalék, bölcsészképzést 8 százalék, jogi területen pedig 6 százalék tanulna - derül ki az EJMSZ országos felméréséből.
Negyvenkét magyar középiskola összesen 1204 tanulóját kérdezték. Kiderül az is, hogy a matematikát és az informatikát legalább kétszer annyira hasznosnak vélik, mint bármely másik tantárgyat. Ennek ellenére matematikából szerzik a leggyengébb osztályzatokat, ami miatt sokszor elbizonytalanodnak, hogy a mérnöki pálya valóban nekik való-e - derül ki a felmérésből.
A megkérdezett diákok a mérnökök munkájáról keveset tudnak. Többségük az építészre vagy az építőmérnökre asszociál, ha egy mérnökre gondol, az informatika szakterületeire például kevesen utaltak. A robotikát és a kiberbiztonságot például alig 1-1 százalékuk említette, a mesterséges intelligenciát vagy az adatbányászatot pedig egy diák sem hozta összefüggésbe ezekkel.
Az azonban nem volt kérdés számukra, hogy ezzel a szakmával jó esélyekkel indulhatnak a munkaerőpiacon, és kifejezetten stabil megélhetést, magas életszínvonalat érhetnek el.
Nagy terve van a kormánynak: ezekre a szakokra terelnének több diákot
A magyar gazdaságnak elsősorban mérnökökre, informatikusokra és természettudományos végzettséggel rendelkező szakemberekre van szüksége. Ezért a kormány a következő időszakban azért dolgozik majd, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok 40 százaléka ilyen jellegű képzésre felvételizzen - ezt mondta Palkovics László innovációs miniszter egy keddi konferencián.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
