A tárcavezető szerint míg 2012-ben a felsőoktatásba jelentkezőknek csupán 22 százaléka választott ilyen képzést, 2018-ban ez az arány már elérte a 29 százalékot.

Palkovics László arról nem beszélt, hogyan "terelnének" több felvételizőt ezekre a képzésekre. Korábban volt szó egy olyan ösztöndíj létrehozásáról, amelyet – az osztatlan tanárszakra járók Klebelsberg-ösztöndíjához hasonlóan – csak az informatikus szakosok kaphatnának meg, ám a havi 100 ezer forintos támogatás bevezetéséről több hónapja nem esett szó.

A természettudományos, műszaki és informatikai képzésekre jelentkezők számával egyébként már a 2016-os felsőoktatási stratégia is foglalkozott, akkor azt írták, „az elmúlt évek adatait nézve a képzési területre jelentkezők és a felvettek száma folyamatosan csökken, míg az arányuk lényegében stagnál. A túljelentkezési arány alacsony, nincs valódi verseny a bekerülésért”.

Túl kevés a jelentkező – túl nagy a lemorzsolódás

Ezeken a képzési területeken ráadásul a lemorzsolódási arány is riasztó. Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Felsőoktatási Pályakövetés 2016 adatait feldolgozó friss elemzésből kiderül: a műszaki BSc-szakosok majdnem negyven százaléka lemorzsolódott, a hallgatóknak alig több mint 41 százaléka fejezte be sikeresen a tanulmányait.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a levelező, esti vagy távoktatási formában tanulók közül még többen morzsolódnak le: a részidős képzések 2010-ben kezdett hallgatóinak 54 százaléka sikertelenül folytatott egyetemi-főiskolai tanulmányokat, míg a nappali tagozatosok körében ez az arány „mindössze” 36 százalék.

A fizetős szakokon sem jobbak az eredmények: a 2010-es évfolyam költségtérítéses hallgatóinak mindössze negyede tudta befejezni a tanulmányait, 54 százalékuk lemorzsolódott. Az államilag támogatott képzésekre felvettek körében valamivel jobb a helyzet, 36 százalékuk hagyta el abszolutórium és diploma nélkül az egyetemet vagy főiskolát.