Másfél hónap múlva kezdődik a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi, de sok mindent már most lehet tudni: marad például az érettségi pontok duplázása, és azt is közzétették már, milyen szakokhoz kell emelt szintű érettségi.
A pontszámítás szabályai nem változnak
A pontszámítás alapszabályai jövőre is változatlanok lesznek: ha alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 200+200+100 pontot szerezhettek, ebből 100 többletpont, amelyet az emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, OKJ-s végzettséggel, verseny- és egyéb eredményekkel szerezhettek meg.
Tanulmányi pontszám: maximum 200 pont
Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek először az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk: a magyar nyelv és irodalom (a két érdemegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy (legalább két évig tanult) idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom mellett egy, legalább két évig tanult természettudományos tantárgy eredménye is számít. Így maximum 100 pontot szerezhetnek.
Ehhez kell hozzáadni a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy érettségi százalékos eredményének átlagát – ez szintén maximum 100 pont lehet.
Érettségi pontszám: maximum 200 pont
Az érettségi pontok számításakor már csak annak a két tantárgynak a százalékos eredményét kell figyelembe venni, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, vagyis összesen 200 pontot − függetlenül attól, hogy a két tárgyból tett érettségi vizsga közép- vagy emelt szintű.
Marad a duplázás
A 2019-es felvételin is lehet majd „duplázni”, vagyis az alap- és osztalan szakokon kétféleképpen lehet kalkulálni a pontokkal.
Vagy össze kell adni a középiskolai érdemjegyek és az érettségi vizsgák átlageredménye alapján kapott tanulmányi pontokat, valamint az érettségi pontokat (ez utóbbi a kiválasztott szakon kötelező vagy választható két érettségi tárgy százalékos eredményének összege, például egy 75 százalékos magyarérettségi és egy 81 százalékos angolérettségi alapján 156 érettségi pontot kaphattok).
A másik számítási mód, hogy megduplázzák az érettségi pontokat. Akármelyik számítási módszert is használjátok, a végeredményhez kell hozzáadni a többletpontokat. A két számítási mód közül mindig azt választják, amely a felvételiző számára előnyösebb.
Ezeken a szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi
Ebben a dokumentumnak találjátok az alap- és osztatlan szakok teljes listáját, mellettük pedig az érettségi követelményeket – ahol jelzik, ott emelt szintű érettségit is kell tenni a meghatározott tárgyakból.
A legnagyobb kihívással továbbra is azok szembesülnek, akik általános orvosi, fogorvosi, állatorvosi vagy gyógyszerész szakra szeretnének bekerülni, nekik két tárgyból is emelt szintű érettségit kell tenniük.
Persze az emelt szintű érettséginek akkor is érdemes nekifutni, ha valaki olyan szakra jelentkezik, ahol nem kötelező a nehezebb vizsga, az 50 többletpont ugyanis nagy előnyt jelent a felvételin.
Változatlan a minimumponthatár
2019-ben sem változik a minimumponthatár, vagyis az alap- és osztatlan szakokra csak azok kerülhetnek be, akik legalább 280 pontot összegyűjtenek az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen járó többletpontok nélkül. A felsőoktatási szakképzéseken alacsonyabb lesz a minimumponthatár: legalább 240 pontot kell szerezni az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, a más jogcímen járó többletpontok nélkül. A végleges ponthatár ezeknél természetesen jóval magasabb lesz.
Még van egy kis időtök a keresztféléves felvételi jelentkezési határidejéig - az elektronikus jelentkezési lapot nem nehéz kitölteni, de néhány alapfogalmat ismerni kell. Íme egy magyar-magyar szótár a felvételizőknek.