Ez a világ legdrágább magániskolája: itt tanul a világ elitje
Lovarda, wellnessközpont, teniszpályák, egy 14. századi kastély és luxus ameddig a szem ellát - így tanulhatnak a leggazdagabbak a svájci magániskolában.
Eduline
rosey.ch
A Svájc Le Rosey, a világ legdrágább bentlakásos iskolája, a királyok iskolája néven is ismerik, hiszen a korábban végzett hallgatói között tudhatja Mohammad Reza Pahlavi iráni sahot, II. Albert belga királyt, III. Rainier monacói herceget és a luxemburgi koronaherceget is - írja a The Telegraph. Az intézmény 1967 óta arra törekszik, hogy egy olyan szerepet tölthessen be az oktatásban, amelyet eddig a brit bentlakásos iskolák képviseltek, mint például az Eton és a Harrow.
Az iskola diákjai 63 országból érkeznek, ez pedig kizárja, hogy csupán egyetlen országból érkezett diákok képviseljék az iskolát. A tanterv kétnyelvű, a diákok anyanyelvi szinten megtanulnak angolul és franciául, de az anyanyelvükön és egy negyedik, sőt akár egy ötödik nyelven is tanulhatnak – nem véletlen, hogy az elmúlt öt évben húsz különböző nyelvet oktattak az intézményben. A végzősök nemzetközi érettségit szereznek.
Az iskola nem csak a királyokról híres, itt tanultak Sir Roger Moore és Elizabeth Taylor gyermekei, John Lennon fia Sean, Kent hercege és Winston Spencer Churchill, a háborús miniszterelnök unokája is. Azonban ezeknek a napoknak vége, amikor az iskola egy kontinentális elit osztályát szolgálta ki.
"A Le Rosey teljesen más volt az 1950-es években, amikor először jöttem ide" - mondta Taki Theodoracopulos, a görög újságíró és író. Akkor minden gyerek felsőbbrendű volt. A diákok többnyire amerikaiak voltak. Aztán jöttek az olaszok és a franciák. Az 1970-es évektől pedig már arab diákok is tanultak az iskolában."
Ezektől függetlenül a legtöbb ember számára ez az iskola nem csak egy másik országban, akár egy másik bolygón is lehetne, annyira elképzelhetetlen.
rosey.ch
A Le Rosey diákjai – összesen négyszázan tanulnak az intézményben – tanévenként 29 millió forintnak megfelelő tandíjat fizetnek a legmagasabb színvonalú oktatásért és ellátásért.
A magántulajdonban lévő intézmény kifejezetten jól felszerelt. Van lőtér, 1000 férőhelyes koncertcsarnok és egy lovarda is, amely 30 lóval büszkélkedhet. Emellett kevés más iskola rendelkezik saját 38 láb hosszú jachttal a Genfi-tónál, illetve gyógyfürdővel és wellnessközponttal, ahol a stresszes diákok a hosszú iskolai nap végén megpihenhetnek. A tanár-diák arány is irigylésre méltó, ugyanis egy tanárra csupán öt diák jut. Persze mindez azok számára, akik megengedhetik maguknak a hatalmas tandíjak ellenére is, nem olyan nagy szám.
Azért látni egy helikoptert a futballpályákon, ami egy orosz tanulóért jött, aki kicsit lelépett a szüleivel, kissé megdöbbentett" - mondta Annabel, aki házvezető au pairként dolgozott a Le Roseyben 2008-ban.
Természetesen az iskola szeretné hangsúlyozni, hogy pénzzel nem váltható ki az értelem és a tudás, így nem nem csak azok járhatnak az intézménybe, akiknek van pénze. Minden tanulónak kötelező részt vennie egy hivatalos külső vizsgán, ami a Nemzetközi Baccalaureate (IB) vagy a francia baccalauréat. Csak azokat a jelentkezőket veszik fel, akik továbbtanulnak egyetemre. Ez körülbelül azt jelenti, hogy háromból általában csak egy pályázó jelentkezését tudják el fogadni.
Tanévenként legalább egy-másfél millió forintot kell tandíjra félretenniük azoknak a szülőknek, akik az állami iskolák helyett valamelyik budapesti nemzetközi általános iskolába szeretnék beíratni gyerekeiket. A kilencvenes években több nemzetközi iskola jött létre a fővárosban és a környező településeken, legtöbbjük külföldi tanterv alapján szervezi az oktatást, a végzősök külföldi vagy nemzetközi érettségivel zárják tanulmányaikat, így könnyen tovább tudnak tanulni nemcsak itthon, hanem bármelyik külföldi egyetemen is.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
