Szorzás - vonalakkal

A kínai szorzás egy térbeli, geometriai módszer: lényege, hogy a helyiértéknek megfelelően egymással párhuzamos vonalakat kell húzni - ezeket a másik szám alapján, azonos módon felrajzolt vonalak keresztezik. Ezután csak meg kell számolnotok az azonos helyi értékű számok kereszteződési pontjait, hogy megkapjátok az eredményt. Nem értitek? Mi sem értettük elsőre, de találtunk egy oktatóvideót:

Az igazi klasszikus: abakusz

Az abakuszt, amely a történelem első számolóeszköze volt, ma már kevesen használják. Főleg összeadásra és kivonásra lehet alkalmazni: minden rész egy helyiértéknek felel meg, a korongokat vagy golyókat, amelyek egy-egy számjegyet jelentenek, ezeken lehet mozgatni. Egy hatsoros abakuszon például a legnagyobb ábrázolható szám 999 999.

Az amerikai módszer

Kiverte a biztosítékot az amerikai szülőknél az az új számolási módszer, amellyel az általános iskolásokat tanítják az oktatási intézmények.

A módszer célja az, hogy a diákok ne csupán begyakorolják a különféle matematikai műveleteket, hanem értsék is a helyiérték szerepét, a számok viszonyát. Például ne azt tanulják meg, hogy ha egy számot tízzel szoroznak meg, akkor a szám végére oda kell írni egy nullát, hanem értsék meg, hogyan lesz a 3-szor 10-ből 30. A módszer első ránézésre elég furcsa, de itt egy példa: